Hungarikum, hogy a magyar nyugdíjrendszerben nincs sem korkedvezmény, sem rokkantsági nyugdíj – írja Farkas András nyugdíjszakértő heti, férfiaknak szóló hírlevelében. Emlékeztet arra is, hogy nem volt ez mindig így.
2010-ben és 2011-ben négy radikális beavatkozás volt, melyek nagy hatást gyakoroltak a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára:
- Korhatáremelés kezdődött, 62 évről fokozatosan 65 évre húzták fel a nyugdíjba vonulás határát, ami 2022-re fejeződött be.
- A magánnyugdíjpénztári rendszert (a tőkefedezeti nyugdíjpillér) 2010. szeptemberében de facto visszaállamosították.
- A korhatár előtti nyugdíjakat és a rokkantsági nyugdíjakat 2012. január 1-jétől megszüntették.
- 2011. január 1-jével bevezették a nők kedvezményes nyugdíját (Nők40).
Hozzáfűzte, a nyugdíjkorhatárt más államok is emelik, a tőkefedezeti nyugdíjpillér más országokban is hiányozhat, az viszont unikális, hogy Magyarországon
- az egészségre különösen ártalmas vagy egyébként veszélyes munkakörökben sem lehet korkedvezményt szerezni, és annak alapján korkedvezményes nyugdíjat kérni, mint ahogyan az is, hogy
- a rokkantsági nyugdíjakat radikálisan kimetszették a nyugdíjrendszerből.
A korhatár előtti nyugdíjak, a szolgálati nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak százezreket súlyos helyzetbe hozó 2011. év végi megszüntetése az MNB akkori értékelése szerint évente átlagosan a GDP 0,4 százalékával javította a nyugdíjkassza egyenlegét, amit – mint megjegyzi – bőven el is vitt és visz a nők kedvezményes nyugdíja, amely átlagosan a GDP 0,57 százalékával egyező összegben rontja a mérleget. Vagyis amit nyertek a réven a kormányzati nyugdíjreformerek, azt el is vesztették rögtön a vámon. Nem mellesleg az érintetteknek sok szenvedést okozva.
Egy lehetséges jövőbeni magyar nyugdíjreform egyik fő kérdése lehet szerinte a Nők40 jövőjének az alakítása (ettől a kormány eddig elzárkózott), és ezzel kapcsolatban a rugalmas nyugdíjba vonulás feltételeinek ismételt megteremtése a férfiak számára is (ez is szerepelt az OECD nyugdíjreform-javaslatában, de a javaslatot a kormány nem támogatja).
A nyugdíjszakértő arra is kitér, hogy a rugalmas nyugdíjba vonulás ára az lenne, hogy a korhatár betöltése előtt igénybe vett nyugdíjakat minden esetben olyan levonás terhelje, amelynek nagysága attól függene, hány évvel korábban venné valaki igénybe az ilyen nyugellátást. A nők javára az Alaptörvényben előírt pozitív diszkrimináció ez esetben a levonás kisebb mértékében nyilvánulhatna meg – tette hozzá.
A férfiak így ismét igényelhetnének a korhatáruk betöltése előtt nyugdíjat, amire már csak azért is nagyon nagy szükség lenne szerinte, mert
- a magyar férfiak időskorban várható további élettartama egész Európában a legalacsonyabbak közé tartozik (az EU-átlaghoz képest több mint négy évvel, a gazdagabb államok átlagához képest több mint hat évvel élnek kevesebbet a 65. életévüket betöltött magyar férfiak), ráadásul
- a magyar férfiak 65 éves korban egészségben várható további élettartama még ennél is fájdalmasabb mértékben rövidebb, mint az EU-átlag (alig haladja meg a négy évet).
A témában Farkas András Fájdalmas hungarikumok: reformok kellenek a magyar nyugdíjrendszerben címmel két részes cikksorozat írt a portfolio.hu hasábjain, amelynek első része itt, második része pedig itt érhető el.
The post Két durva beavatkozás történt a magyar nyugdíjrendszerben, ami Európában szokatlan first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
