Öt évvel a szovjet csapatok kivonulása és néggyel Nagy Imre újratemetése előtt valószínűleg nem sokan gondoltak komolyan Magyarországon arra, hogy közeleg a berlini fal és a Szovjetunió összeomlása, a nyugati integráció. Pedig a „szocialista erkölcsöt” szemérmesen figyelmen kívül hagyó, ötven év kihagyás után megrendezett 1985-ös szépségverseny világos előjel volt. Egyrészt, mert azt mutatta, hogy sok szivárgott be keletre a nyugati kultúrából, másrészt azt, hogy egyre több nyugati valutára volt szükség a keleti életszínvonal fenntartásához.
Az „első”
Az 1985-ös szépségversenyt úgy hirdették Magyarországon, mint az „elsőt”, holott ez több okból sem volt igaz – írja Dr. O. Réti Zsófia, a Debreceni Egyetem adjunktusa Nekünk nyolcvan: közelítések a nyolcvanas évek magyar kulturális emlékezetéhez című kötetében.
A valóban első magyar szépségversenyt 1929-ben, Miss Hungária néven rendezték meg. Egy húszéves keszthelyi lány, Simon Böske lett az ország szépe, aki később a Miss Európa címet is elnyerte. Korabeli sajtóbeszámolók szerint a magyarok egyfajta elégtételként értelmezték azt, hogy a trianoni döntés után a magyar lány elnyerte a kontinens legszebbje címet. A Keleti pályaudvaron ünneplő tömeg és Ripka Ferenc főpolgármester ünnepi beszéde várta a francia fővárosból hazatérő Böskét, akit később Horthy Miklós kormányzó és felesége is fogadott.
Aztán néhány évvel azután, hogy a vállukra vették, a budapestiek már azt kiáltották az egykori szépségkirálynő után az utcán, hogy „nem vagy magyar”, Simon Böske ugyanis zsidó származású volt.
A deportálást megúszta, de nyomorogva, üldöztetve élte túl át a vészkorszakot, majd visszavonultan élt az 1970-ben bekövetkezett haláláig.
A szocializmus nyilvánosságában azonban nem csak a gyűlölt Horthy-kor szépségeiről feledkeztek meg, Arról sem vett senki sem tudomást, hogy az 1985-ös szépségverseny a Kádár-korszakban sem volt a legelső, ugyanis 1957-től tartottak újra Anna-bálokat Balatonfüreden, ahol minden évben megválasztották a bál szépét.
Az első Anna-napi bált nemes és báró Szentgyörgyi Horváth Fülöp János (akinek a feleségét Annának hívták) rendezte Krisztina nevű lánya huszadik születésnapjának tiszteletére, 1825-ben. A fáma szerint az ünnepelt a bálon ismerkedett későbbi férjével, Kiss Ernő huszárfőhadnaggyal. Krisztina 1827-ben, szülés közben meghalt, férje később az 1848-49-es szabadságharc tábornoka lett, majd az aradi vértanúk egyikeként kivégezték.
Részben emiatt váltak az Anna-bálok a nemzeti érzelmek kifejezésének kitüntetett alkalmaivá, ahol enyhe Habsburg-ellenességgel átitatottan, tradicionális magyar ruhában ropták a csárdást. Ettől függetlenül az Anna-bál a megfelelő származású ifjú hölgyek bevezetését is jelentette az előkelő társaságba, illetve ez volt az az esemény, ahol 1862-től bálkirálynőt választottak a fiatal, hófehér ruhába öltözött szüzek közül.
A füredi Anna-bálok első korszakának alkonyát az első világháború kitörése jelentette, az új hajnal pedig meglepő módon nem a Horthy, hanem a Kádár János nevével fémjelzett korszakban érkezett.
Az egykori arisztokrácia reakciós, burzsoá ünnepét rögtön az 1956-os forradalmat követő évtől rendezte meg minden nyáron a proletárdiktatúra.
A hagyomány újraélesztése egyrészt Zákonyi Ferencnek, a Veszprém Megyei Turisztikai Hivatal vezetőjének köszönhető, aki a rendezvény regionális közösségteremtő erejére hivatkozva kérvényezte, hogy újra Anna-bálokat tarthassanak Balatonfüreden, másrészt annak, hogy a felsővezetés valószínűleg a társadalmi feszültégeket levezető, biztonsági szelepként tekintett a bálra.
Szocialista sikersztori
A Molnár család a semmiből vált jómódúvá, ám hatalmas árat fizettek érte.
Molnár István alig volt 17 éves, amikor udvarolni kezdett a nála nyolc évvel idősebb lánynak, aki később a felesége lett – derül ki Friderikusz Sándor Isten óvd a királynőt! című riportkötetéből. A lány családja ellenezte a kapcsolatot, így a fiatalok nem sok segítségre számíthattak, rengeteg munkával, hitelekből jutottak egyre feljebb a társadalmi ranglétrán. István több munkakör kipróbálása után biztosítási ügynökként találta meg a számítását, majd a házaspár átvette egy élelmiszerbolt üzemeltetési jogát. Később OTP-hitelből megvettek egy fonyódi házat, amelynek összes szobáját kiadták a nyári szezonban, az akkor már négytagú család pedig a lakhatóvá tett garázsba költözött. Molnárék végül egy kifőzde üzemeltetésével bővítették vállalkozásukat. A kifőzde konyhája egyszerű, de jó volt, és mivel ott akár késő este is meleg ételhez lehetett jutni, amikor már minden más bezárt, népszerű lett a Balaton körül fellépő zenészek körében.
Korda György és Balázs Klári törzsvendégek lettek Molnárék kifőzdéjében. A szülők rengeteget dolgoztak, így a gyerekeikre, Csillára és az öccsére, Attilára kevés idejük maradt. A gyerekek, amint elég nagyok lettek hozzá, besegítettek a vállalkozásokban.
„Nagyon jó volt a kaja, kedves kis kerthelyiséggel. Mindig jó volt a hangulat, a fiúk leültek ultizni, én pedig rengeteget beszélgettem Csillával. Nekem úgy tűnt, egyébként is jellemző a családra, hogy külön klubot alkotnak a fiúk, tehát Attila és Pista, illetve a lányok: Csilla és Marika. Természetesen előbbiek voltak a teremtés koronái. Csilla sokkal érettebb volt a koránál, tizenkét-tizenhárom évesen is céltudatos volt, komoly tervekkel. Kozmetikusnak készült, saját szalont szeretett volna nyitni” – emlékszik vissza Balázs Klári.
Molnár István büszke volt arra, amit a családjával elért. Fontos volt számára, hogy Fonyód prominensei befogadják maguk közé, ezért odafigyelt arra, hogy a lehető legjobb öltönyökben járjon, ha pedig a helyi elit tagjaival mulatott vagy kártyázott, bőkezűen szórta a pénzt. Mindennek az lett az eredménye, hogy valóban befolyásos ember lett Fonyódon, a büszkesége azonban átcsapott hiúságba, a családjával pedig meglehetősen szűkmarkúan bánt. A felesége turkálókból öltözködött, Csillának pedig a szépségverseny második fordulójára az osztálytársak, barátok adtak kölcsön ruhákat.
Szülői szigor
Molnár Csilla Andrea a fonyódi Karikás Frigyes (mai nevén Mátyás Király) Gimnáziumba járt. Amikor 1985 tavaszán jelentkezett a Miss Magyarország szépségkirálynő-választásra, aligha járt a fejében, hogy októberben az ő fejére kerülhet majd a korona.
Egy sokkal kisebb léptékű, évek óta folyó versengés végére akartak pontot tenni egy osztálytársnőjével, Cseh Erikával:
ki a legmenőbb csaj az iskolában?
Erika már az első fordulóban kiesett a versenyből, Csilla viszont első helyen jutott tovább. Az eredeti terv szerint a történet itt akár véget is érhetett volna. Már csak azért is, mert Csilla apja hallani sem akart arról, hogy a lánya részt vegyen a szépségkirálynő-választáson. Molnár István úgy gondolta, azt arra találták ki, hogy a fény és csillogás ígéretével elkábított, gyanútlan csitrikből prostituáltakat csináljanak. Ahogy ő fogalmazott:
Én tudtam, hogy milyen világ az, amelyikbe a verseny folytán belekeveredett a lányom […] a manöken-világba. Mert a szépségkirálynő világa a manöken-világhoz hasonlít. Megmondom őszintén, érdekelt […] ezeknek a szerencsétleneknek a világa. […] Olvastam például, […] hogy a lányoknak »barátkozni” kell. Főleg idősebb, befolyásos palikkal.
István szigorúan fogta a lányát, már azt is túl „ribancos” viselkedésnek tartotta, ha tanítás után az osztálytársakkal beült egy kólára egy presszóba. Egy alkalommal például, amikor az apa váratlanul megjelent egy vendéglátóhelyen, a barátok az összes kabátot egy kupacba halmozták, és az alá rejtették el Csillát.
Csilla az édesanyjával, Máriával kötött szövetséget, titkolóztak, konspiráltak, leveleket rejtegettek. Megkeresték Balázs Klárit, hogy segítsen nekik ruhát választani a középdöntőre. Az énekesnő azt mondja, meglepődött, hiszen a korábbi beszélgetéseik során a szépségipar vagy a modellszakma szóba sem került, mindenesetre elkalauzolta Csillát és Marikát egy budapesti egy butikba, ahol Milánóból beszerzett ruhákat lehetett kapni. Hatalmas szó volt ez akkoriban.
Kordáék néhány nappal később nyolchónapos észak-amerikai turnéra indultak az Egyesült Államokba és Kanadába. Csilláról és a szépségversenyről sokáig semmit sem tudtak. Egyre többen hallottak azonban róla Fonyódon. Az apró településen hamar híre ment, hogy Csilla magabiztosan veszi a lépcsőfokokat, és akár az országos döntőbe is bekerülhet.
Nem lehetett tovább titkolózni Molnár István előtt sem, ám az ő hozzáállása a középdöntő után váratlanul megváltozott: hirtelen mintha elkezdett volna büszke lenni a lánya sikereire. Később, miután Csillát megkoronázták, az apa ismét fordult száznyolcvan fokot. Akik ismerték, azt mondták azért, mert zavarta, hogy már nem Molnár Pista, a sikeres vállalkozó volt, hanem „csak” a szépségkirálynő édesapja.
The post A tündérmeséből is tragédia lett a legvidámabb barakkban – 40 éve rendezték a királynő öngyilkosságával végződő szépségversenyt first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
