A portálon emlékeztetnek rá, hogy egészen furcsa kommunikációs háború kezdődött a Fidesz és a Tisza Párt között azt követően, hogy utóbbi egyik Európai Parlamenti képviselője az uniós pénzek visszatartásának hatásairól beszélt. A kormány azzal támadja az ellenzéki pártot, hogy részt vesz azoknak a támogatásoknak a blokkolásában, amelyekből hazai kórházakat újítanának fel.
A vitában az esetek nagy részében direkt építőipari fejlesztésekről beszélnek az érintettek, ezért a portál megnézte, mennyi pénz ment el 2010 óta egészségügyi épületeken végrehajtott beruházásokra, illetve azok fenntartására. Nem meglepő módon az jött ki, hogy az ilyen fejlesztések nem az uniós pénzek elapadásával estek vissza, hanem már azt megelőzően is nagyon alacsony szinten álltak.
Az elmúlt tíz évben nemhogy stadionra, még sportcsarnokra is több jutott, mint kórházi építőipari munkákra.
Ezermilliárdok mentek el épületekre
A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta dinamikusan bővülő építőipart elsősorban épp az épületeken végzett munkák értékének növekedése hajtotta.
Az építőipari termelés értéke 2010 óta durván a négyszeresére emelkedett. Míg azonban az előző évtized elején nagyjából ugyanolyan értékben húztak fel épületeket és fejlesztettek egyéb építményeket (például utakat, közműveket), addig 2023-ban már több mint 1000 milliárd forintnyi különbség volt a két szegmens termelése között az épületek javára.
A statisztikai hivatal azonban ennél részletesebb adatokat is közöl az építőiparról: arról is vannak információk, hogy az épületekre költött ezermilliárdok hogyan oszlottak meg azok funkciója szerint. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem az állami költések, hanem a teljes építőipari termelés az egyes építményalcsoportok esetében. Kórházat azonban az államon kívül más nem nagyon épít. Persze az elmúlt években a kormányzat elég sokat tett annak érdekében, hogy az embereket az államiból a magánegészségügy irányába terelje, így is feltételezhetjük, hogy a fejlesztések nagy része állami volt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból az látszik, hogy az épületek szegmensében a termelési érték növekedését elsősorban a lakó- és ipari épületeknél látható robbanásszerű növekedés hajtotta. Ezen a két területen a 2008–2009-es szinthez képest 500–700 százalékos volt az ugrás 2023-ig. A „szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek” esetében ugyan csak jóval kisebb mértékben növekedett a termelési érték, ám így is közel négyszeresére emelkedett. Ez pedig, ha az épületek szegmensében látott növekedéshez képest nem is kiugró, a teljes építőipar átlagát hozza, sőt ha a 2010-es kormányváltás előtti évekből indulunk ki, akkor kissé meg is haladja azt.
Kórházakra az EU-források elapadása előtt sem költöttek
A G7.hu a KSH rendszeresen frissített statisztikából kiderítette, hogy a „szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületeknél” tapasztalt növekedést nem a kórházak és iskolák építése hajtotta, hanem épp az, amit várnánk: a sportlétesítményeké. És még csak nem is a stadionoké, azokat ugyanis nem ebben a kategóriában mutatja ki a hivatal.
A növekedés motorjai a sportcsarnokok voltak: ilyeneket 2018 és 2023 között végig 8–12-szer nagyobb értékben húztak fel, mint a megelőző évtized utolsó éveiben.
Ha megnézzük részletesen, hogy a kategóriában az egyes épülettípusoknál hogyan alakult a termelési érték, akkor az látszik, hogy 2016 és 2021 között rendre nagyobb értékben végeztek építőipari munkákat sportcsarnokon, mint kórházakon és egyéb egészségügyi ellátást nyújtó épületeken.
2018 és 2023 között minden évben bőven 100 milliárd forint feletti értékben költöttek sportcsarnokok és stadionok beruházási és fenntartási munkáira, miközben kórházakra, egészségügyi épületekre átlagosan csak 40–50 milliárd közötti értékben.
Érdekesség, hogy 2021-ben, a Covid-járvány második évében költötték el a legtöbbet a sportlétesítményekre, összesen 153 milliárd forintot. Ebben az évben kórházakra, egészségügyi épületekre mindössze 52,1 milliárdot fordítottak.
A kórházakhoz és iskolákhoz hasonlóan a sportcsarnokoknál is az állam lehetett a legnagyobb megrendelő. Bár elvileg más piaci szereplők is építhettek, sőt építettek is ilyen létesítményeket, a beruházások ilyenkor is közpénzből – jellemzően tao-támogatásból – mentek. Ezeknek a fejlesztéseknek egy része egyébként – főleg 2016 után – tornatermek és tanuszodák építését jelentette, ami a diák- és szabadidősort szempontjából is fontos. Ám nem ezek adták a kiadások zömét:
2016 és 2021 között durván 45 milliárdot költhettek ilyen létesítményekre, miközben sportcsarnokokat összesen több mint 270 milliárd forint értékben építettek ebben az időszakban, és csak az MVM Dome-ra több mint 100 milliárd ment el.
Még látványosabban mutatja az elmúlt másfél évtized kormányzati prioritásait, ha megnézzük, az építési értékből mennyi jutott beruházásra, tehát tényleges fejlesztésre, és mennyi fenntartásra. Míg a stadionok és sportcsarnokok esetében több mint 90 százalék volt az új fejlesztés aránya, addig a kórházaknál és iskoláknál a termelési érték 27–30 százalékát a fenntartási munkák adták. Ebben biztosan szerepet játszik, hogy utóbbi szektorokban jóval kiterjedtebb infrastruktúra volt megelőzőleg is, ám némileg több ember is használja ezeket a létesítményeket.
Az adatok elég jól mutatják, hogy a kórházi felújítások és építkezések elmaradását nem az uniós pénzek elapadása okozza: a kormányzat a támogatások visszatartásának kezdete előtt sem költött erre – értékelnek a G7.hu-n.
The post Kórház helyett sportcsarnok: drámai adatok érkeztek a Fidesz–Tisza Párt-kommentháború nyomán first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
