A Legfőbb Ügyészség nem kívánja kommentálni a Dr. Polt Péter legfőbb ügyész személyét érintő találgatásokat
– válaszolta Fazekas Géza szóvivő lapunknak, miután arról érdeklődtünk a Legfőbb Ügyészségen: tervezi-e Polt Péter, hogy a 2026. tavaszi országgyűlési választás előtt lemond hivataláról, elképzelhetőnek vagy kizártnak tart-e egy ilyen forgatókönyvet?
A szóvivő válasza természetesen nem értelmezhető megerősítésként, de hasonlóan erős cáfolatnak sem nevezhető, mint amit a Legfőbb Ügyészség vasárnap adott ki Magyar Péter Facebook-bejegyzésére válaszul. A Tisza Párt elnöke arról írt: Orbán Viktor hamarosan „kirúgja” a legfőbb ügyészt, akinek 2028-ig tart a megbízatása. Az ügyészség erre úgy reagált: Magyar jogi ismeretei hiányosak, a kormányzat ugyanis nem távolíthatja el a legfőbb ügyészt a posztjáról.
Ez utóbbi kétségtelen, mégis létezik példa arra, hogy egy parlament által választott állami vezető átadja a helyet másnak, méghozzá beszédes időzítéssel. A 24.hu írta meg elsőként 2021. október közepén, a hivatalos bejelentés előtt, hogy október 31-ei hatállyal lemond posztjáról Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, egyben a Médiatanács elnöke. Karas kinevezése 2022 szeptemberében járt volna le – már a tavaszi országgyűlési választás után. Lemondása viszont megnyitotta az utat azelőtt, hogy még az akkori kormánytöbbség döntsön az utódlásról, újabb kilenc évre bebetonozva a médiahatóság, valamint a médiaszolgáltatók működését ellenőrző és elvben a piaci koncentrációt megakadályozó Médiatanács új vezetőjét. Ez meg is történt: Koltay András lett az NMHH elnöke, míg Karas – aki a lemondását nem túl szellemesen „új szakmai kihívások keresésével indokolta” – az Állami Számvevőszék alelnöke. (Más kérdés, hogy minderre sok szükség nem volt: a Fidesz–KDNP 2022. áprilisában ismét kétharmados többséget szerzett.)
Polt Péter esetleges lemondásáról is régóta pletykálnak, Magyar bejegyzésétől függetlenül. Karas példáján kívül ezt a gyanút erősítette, hogy a parlament tavaly decemberben az Alaptörvény módosításával
lehetővé tette, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassák meg.
Magyar Péter ezzel összhangban Tuzson Bence igazságügyi miniszter nevét dobta be Polt lehetséges utódjaként, Hadházy Ákos pedig Rétvári Bence belügyi államtitkárét.
Igaz, Polt maradásáért is mozgattak már meg köveket a kormányoldalon: eltörölték azt a korábbi szabályt, hogy 70 évesen (2025-ben) megszűnik a megbízatása, így 2028-ig hivatalban lehet, ráadásul ha akkor nem sikerül megválasztani az utódját, akkor 2028 után is tovább dolgozhat. Márpedig a legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A jelenlegi támogatottsági adatokat látva könnyen lehet, hogy az senkinek sem lesz a birtokában három év múlva.
Hadházy – másokhoz hasonlóan – azt vetette fel: az akkor 73 éves Polt hivatalban tartásánál
kisebb kockázat a Fidesz számára, ha még a jelenlegi összetételű Országgyűlés megválasztja az új legfőbb ügyészt, akinek a mandátuma így 2034-ig tartana.
Ehhez azonban Polt Péternek le kellene mondania 2026 tavasza előtt. Ezért érdeklődtünk a Legfőbb Ügyészségen ennek esélyével kapcsolatban, és erre érkezett a már idézett, hárító, de kategorikus cáfolatnak semmiképpen sem nevezhető válasz, miszerint a legfőbb ügyész személyét érintő találgatásokat nem kommentálnak.
The post Polt Péter lemondását nem cáfolja olyan kategorikusan az ügyészség, mint a menesztését first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
