Az idei írásbeli egy rossz koncepciót eléggé diákbarát módon közelít. Nem akar kiszúrni a gyerekekkel, nem különösebben nehéz, ugyanakkor feladatot jelent a megoldása
– foglalta össze véleményét az idei középszintű magyar érettségi feladatsorairól a 24.hu kérdésére Arató László, a Magyartanárok Egyesülete elnöke. A feladatok nem hivatalos megoldása innen érhető el.
A szakember előrebocsátotta ugyanakkor, hogy az idén másodszor alkalmazott vizsgamodellt a szakmai szervezet nagyon kritikusan ítéli meg, mivel hiányoznak belőle a kommunikációközpontú és a hétköznapokhoz közelebb álló feladatok. Arató László hozzátette:
az új vizsgamodellben nincs helye annak, amire mindenkinek szüksége van, hogy tudjon érvelni.
A konkrét feladatok első részében, a szövegértést számon kérő feladatlapon – mint korábban megírtuk – Daniss Győző Raátz Judit nyelvésszel készült beszélgetését kellett feldolgozni. A tizenkét feladat közül tíz közelebbről szövegértési fókuszú volt, és két feladat – az első és a tizenkettedik – nyelvtani fókuszú. Az első feladat szövegtani, műfajokkal kapcsolatos ismeretet, a tizenkettedik szófaj- és mondatelemzést kért számon.
A feladattípusok megoszlását a teszten Arató László arányosnak nevezte.
A családnevekről szóló szöveg a szakember szerint megfelelő volt, terjedelmében is, nehézségében is. A feladatsor meglátása szerint időigényes volt, de a feladatok alapjában jók és sokfélék. Erény Arató László szerint az is, hogy nem csak lineáris olvasás volt a feladatsorban, hanem táblázatok feldolgozása is, ami a PISA-tesztre is jellemző.
A vezető szaktanár egy feladatot talált a tesztsorban, a tizediket, amelyben úgy ítélte meg, nem teljesen egyértelmű a kérdés. Ezt szerinte kétféleképpen is értelmezni lehet, helyes lenne tehát, ha többféle megoldást is elfogadnának majd.
Az irodalmi feladatlap is megoldható nehézségű volt, figyelni kellett rá, bár valóban ez is inkább mechanikus volt
– mondta Arató László, példaként említve, hogy neveket, műveket, műfajokat kellett összekapcsolni. Itt szerinte csak arról van szó, hogy mennyire emlékeznek a gyerekek a tárgyi ismeretekre.
Összegezve az irodalmi feladatok tanulságait, Arató László azokat megfelelő nehézségűnek és korrektnek ítélte.
A szakember megjegyezte azt is: az idei érettségi feladatsor
nem megy rá a kánon új szerzőire.
Meglátása szerint a feladatlap szerzői szemmel láthatóan nem akarták a Nemzeti Alaptanterv (NAT) új listáját és értékrendjét érvényesíteni, a feladatokban nem jelenik meg semmifajta ideológiai preferencia, nem állították előtérbe az olyan, újonnan preferált szerzőket, mint Wass Albert, Herczeg Ferenc vagy Reményik Sándor.
A műértelmező szövegalkotással kapcsolatos feladatról Arató László elmondta, Örkény István Meddig él egy fa? című novelláját kellett elemezni, annak ellenpontozó szerkezetét, motívumait és elbeszélésmódját. A szaktanár szerint ez egy kitűnő novella, amit kitűnően lehet elemezni, és az elemzési szempontok is rendben voltak.
A műértelmezés helyett választható esszéalkotási feladatról a szakember valamivel kritikusabban fogalmazott. Ennek felütése az volt, hogy az irodalomban gyakran téma a történelem. Itt három különböző történelmi korszak szerzőinek művein keresztül azt kellett bemutatni, miért van ez így, és hogyan jelennek meg az irodalomban a történelmi események.
Azt gondolom, itt nagyon nagy az esélye annak, hogy valaki egyszerűen egy üres listát írt, és mondott róla egy mondatot, vagy pedig közhelyeket sorolhatott
– figyelmeztetett a feladat buktatóira Arató László.
Schiller Mariann szaktanár lapunk kérdésére a feladatsorról úgy fogalmazott: az a törvénynek és minden előírásnak, elvárásnak megfelelt, jóllehet, a tavaly életbe léptetett változtatásokkal a szakma nagy része nagyon nem ért egyet.
A szövegértési feladatsorban szerinte voltak kifejezetten jó kérdések, és többször megadták azt is, hogy melyik bekezdésben kell keresni a megoldást. Volt ugyanakkor néhány olyan kérdés, ami nem egyértelmű, ezekről a hivatalos megoldókulcs nyilvánosságra hozása után lehet többet tudni. (Az Oktatási Hivatal a javítási-értékelési útmutatókat kedd reggel nyolc órakor teszi közzé.)
Az irodalmi feladatokat korrektnek nevezte, azok megfeleltek a kiírásnak és a törvénynek. Szerinte a feladatsor nehéz volt, de nem tartalmazott semmi váratlant vagy meglepőt. Az Örkény-novella elemzésére vonatkozó szövegalkotási feladatról azt mondta: „nagyon korrekt volt”. Schiller Mariann ugyanakkor szintén megjegyezte:
az irodalom és a történelem viszonyáról szóló feladattal az érettségizők könnyen félremehettek.
A szaktanár szerint ebben az esetben a feladat megfogalmazása, kiírása sem volt egészen tökéletes.
The post Szaktanárok a magyarérettségiről: „Nem akart kiszúrni a gyerekekkel” first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
