A nyugdíjtörvény szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.
Öregségi résznyugdíjra az a személy lesz jogosult, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Mindkét nyugellátás igénybe vehető a biztosítási jogviszony (például munkaviszony) fenntartása mellett is.
Fontos tudni, hogy az öregségi résznyugdíj kizárólag a szolgálati idő rövidsége esetén nyújt megoldást, a nyugdíjkorhatárhoz képest alacsonyabb életkor esetén nem
– hívja fel a figyelmet a portálon Molnárné Balogh Márta tb-szakértő.
Attól az időponttól kezdve, amikor a nyugdíjjogosultság mindkét feltétele (életkor és szolgálati idő) megszerzésre került, már kérhető akár az öregségi résznyugdíj, akár az öregségi teljes nyugdíj megállapítása.
Mindkét korbetöltött öregségi nyugdíj esetében, amennyiben a nyugdíjjogosultsághoz szükséges, a szolgálati idő követelmény teljesítéséhez egy kedvező lehetőség is rendelkezésre áll.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény szerint szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető, ha az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati időből, illetve az igénylőre irányadó nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati időből legfeljebb öt év hiányzik. Ez a megállapodás kizárólag a nyugdíjjogosultsághoz hiányzó, legfeljebb öt év szolgálati időre köthető.
Aki tovább tud dolgozni, annak nem lesz kedvező
A szakértő szerint a nyugdíjkorhatár betöltésekor még csak öregségi résznyugdíjra jogosult személy esetében az azonnali nyugdíjba vonulás helyett általában a nyugdíjigénylés elhalasztása és a munka folytatása az előnyösebb megoldás, hogy az így szerzett további szolgálati idővel a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő elérése megtörténhessen. Ha pedig ez nem teljesíthető, a további szolgálatiidő-szerzés a résznyugdíj összegénél lehet kedvező.
A nyugdíj összege ugyanis erőteljesen függ a szolgálati idő hosszától is.
A résznyugdíjhoz minimálisan szükséges tizenöt év szolgálati idő esetén a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 43 százaléka lesz a nyugdíj összege, a „felső határ”, tizenkilenc év szolgálati idő esetén pedig 51 százaléka, a növekedés szolgálati idő évenként 2-2 százalék.
Nagyon meg kell fontolni, hogy ha folytatni szeretné a munkát a korhatárt betöltött, még csak résznyugdíjra jogosult személy, kérje-e, és mikortól a résznyugdíj megállapítását. Az öregségi nyugdíj megállapításától ugyanis (akár öregségi teljes nyugdíjról, akár öregségi résznyugdíjról van szó)
további szolgálati idő nem szerezhető a nyugdíj melletti keresőtevékenységgel.
Befolyásolhatja a döntést az is, hogy az öregségi teljes nyugdíjnak van úgynevezett minimum összege – azaz az öregségi nyugdíj legkisebb összegének jogszabályban meghatározott összegénél nem lehet kevesebb a nyugdíjösszeg, ha a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset ezt az összeget eléri –, az öregségi résznyugdíjnak azonban nincs.
Ahol nincs eltérés
Az öregségi teljes és résznyugdíj közötti fenti, a nyugdíj összegéhez kötődő különbségeken túl nyugdíjszempontból nincs további eltérés e két, korbetöltéshez kötött nyugellátás között.
Mindkét nyugellátást azonosan megilleti a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelése, a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultság, vagy a különböző nyugdíjaskedvezmények.
The post Nyugdíjkorhatár: így kaphat ellátást 2025-ben, akinek nincs elegendő munkaviszonya first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
