Az Egyesült Államok és Magyarország jelenlegi vezetését egyaránt az jellemzi, hogy szinte minden területet szeretnének az ellenőrzésük alatt tartani. Ugyanakkor felsőoktatási kérdésekben eltérő utat járnak be: miközben a magyar kormány az állami egyetemek döntő részét vagyonkezelő közalapítványok alá szervezte, a Trump-adminisztráció inkább a nagy múltú magánegyetemek irányításában kíván egyre nagyobb befolyást szerezni. A cél persze mindkét esetben hasonló: nagyobb beleszólást és több szerepet akarnak a saját embereiknek. Ezt jelzi Magyarországon az Erasmus-ügy is, mely azután kezdődött, hogy az Európai Bizottság nem látta biztosítottnak a magyar alapítványi egyetemek autonómiáját és transzparenciáját, de az MNB-s botrány kecskeméti szála is.

Ehhez képest mi történik az Egyesült Államokban?

• Mostantól az oktatásnak a „külföldi propagandától történő megvédése” ürügyén – nemzetbiztonsági okokból – az egyetemeknek nyilvánosságra kell hozniuk az összes külföldi támogatást, ami hozzájuk érkezik.
• Előírták, hogy a hallgatókat kizárólag a teljesítményük alapján, a „woke” (pozitív diszkriminációt biztosító) szempontokat mellőzve vehetik fel a felsőoktatási intézmények.

Bár a Donald Trump által kiadott rendeleteknek – amelyeket az elnök április 23-án írt alá – a legfőbb célpontja az Egyesült Államok legpatinásabb és legvagyonosabb egyeteme: a Harvard, az új adminisztráció szigorúbb ellenőrzés alá kívánja vonni az összes felsőoktatási intézményt.

A fenyegetések okai

Trump régóta bírálja az elitegyetemeket, mert szerinte azok az amerikai értékekkel ellentétes eszméket terjesztenek, egyúttal elutasítja azokat a diverzitási programokat, amelyek a feketék, a nők és más hátrányos helyzetű csoportok diszkriminációjának az enyhítését célozzák. Egyik első rendeleteként betiltotta a sokszínűségre, az egyenlőségre és a befogadásra (diversity, equity and inclusion, azaz DEI) vonatkozó programokat a szövetségi kormányzati szervekben, és erre ösztökélte egyebek mellett a vállalatokat is, melyeknek egy része önként eleget is tett ennek a felszólításnak.

Visszaszerezzük az egykor nagyszerű oktatási intézményeinket a radikális baloldaltól és a marxista mániákusoktól

– közölte még a tavalyi kampányában Trump.

Az amerikai elnök állítása szerint az egyetemeket meg kell szabadítani az ideológiai elfogultságtól és az antiszemitizmustól. Ennek hátterében a tavalyi, nagy visszhangot kiváltó – valóban elég kaotikus –, a gázai háborút elítélő, palesztinbarát tüntetések állnak: az új kormányzat szerint az egyetemi vezetők a kampuszokon rendezett tüntetéseken ellenőrizetlenül hagyták terjedni az antiszemitizmust. Az amerikai kormányzat érvelése egyébként beleillik az USA aktuális Izrael- és Gáza-politikájába.

Az adminisztráció részéről március végén már azt jelezték: felülvizsgálják a Harvarddal kötött, 9 milliárd dollárt kitevő megállapodásokat és szerződéseket, mivel az egyetem „nem ad védelmet az antiszemitizmussal szemben”, illetve nem veszi fel a küzdelmet az „antiszemita zaklatás” ellen.

A kormány vádjait egy április 11-én kelt levélben már konkrét követelések követték.

The post Miért indított háborút Trump a Harvard ellen? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu