Bár csillagászok ezrei kutatják fáradhatatlanul a világűrt, máig számos megválaszolatlan kérdésünk van vele kapcsolatban. Nem tudjuk egészen pontosan meghatározni például, hogy hogyan keletkezett, illetve azt is csak találgatni tudjuk, hogyan ér majd véget. Sőt, az is előfordul, hogy kiderül, eddigi vélekedéseink nem állják meg a helyüket.
Az univerzum végéről alkotott teóriák közül jelenleg az úgynevezett hőhalál (vagy maximális entrópia) elmélet a leginkább elfogadott. Eszerint az univerzum örökké tágul, így idővel minden anyag hihetetlenül messze kerül egymástól. Ezzel együtt elpusztulnak a bolygók, csillagok is, minden élet megszűnik, a Hawking-sugárzás miatt pedig szép lassan még a fekete lyukak is elpárolognak, csupán egymástól fényévekre lévő elemi részecskék maradnak hátra. A közel abszolút nulla fokra hűlt kozmosz teljesen üres lesz.
Korábbi kutatások úgy tartották, ez felfoghatatlanul sok idő, 101100 év múlva következik be, ám egy új tanulmány szerint ennél sokkal hamarabb kiürülhet a világegyetem.
A friss számítások szerint az univerzum vége mintegy 1078 év múlva jöhet el.
Ez egy kimondhatatlanul magas szám, azt jelenti, hogy az egyes után 78 darab nullát kell írnunk.
A tudósok sokáig azt hitték, hogy a fekete lyukak sosem semmisülnek meg, de ezt az elképzelést Stephen Hawking 1975-ben megcáfolta. A fizikus elmélete szerint, amikor egy részecskepár egyik tagját elnyeli egy fekete lyuk, de a másik elmenekül, az objektum energiát és tömeget veszít. Ezt a jelenséget nevezzük Hawking-sugárzásnak, amely miatt nagyon lassan még a leghatalmasabb fekete lyukak is elpárolognak.
Ehhez hasonló sugárzás a fehér törpékre is hat, ám ezt a korábbi számítások nem vették figyelembe. Ezért úgy becsülték, ezeknek a maradványcsillagoknak az élettartama 101100 év is lehet, az új kalkuláció szerint azonban már 1067 év alatt elpusztulhatnak.
The post Sokkal hamarabb érhet véget a világegyetem, mint korábban hittük first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
