Az elmúlt napokban tömeges halpusztulás volt tapasztalható a Velencei-tavon. Kedd délig mintegy 1800 kilogrammi tetemet gyűjtöttek össze és szállítottak el a tó területéről – derül ki a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) közleményéből.
Az elhullások május 10-én, szombaton kezdődtek jelentős mennyiségben, hétfőre pedig mérséklődött a számuk és azóta is csökken. Az elpusztult halak mintegy 99 százaléka inváziós, idegenhonos ezüstkárász, a fennmaradó 1 százalékot pedig ponty- és compófajok teszik ki.
A tetemekből és a vízből mintákat vettek, hogy megállapíthassák a jelenség okait. Az elhullott halfajok összetétele, az elhullások lefolyása és az eddigi vizsgálati adatok alapján feltételezhető, hogy a pusztulás hátterében főként egy specifikus, kizárólag a kárászféléket fertőző kórokozó állhat. A tömeges pusztulás emellett összefüggésben lehet a halak ívásával, illetve a május elején történt hirtelen lehűléssel is. Ekkor szűk 2 napon belül 7 Celsius-fokot csökkent a vízhőmérséklet, amely komoly stresszhatást jelenthetett az állatok számára. A lehűlés hatására az ívás hirtelen leállhat, amely az ikrás halak elhullásához vezethet, mivel a lerakásra kész, érett ikrát a halak így nem tudják leadni, és a bennük maradó ivartermék bomlásnak indul, amely belső mérgezést (szepszis) okoz.
Feltehetően ez állhat elsősorban a pontyok és compók pusztulásának hátterében. A vizsgálatok nem mutattak oxigénhiányra, gázfelszabadulásra vagy olajszennyezésre utaló jeleket. A hatóságok által vett vízminták elemzése ugyanakkor még folyik, azok eredménye a következő napokban várható.
A halegészségügyi vizsgálatok szintén folyamatban vannak, amelyek végleges eredményei a laboratóriumok közlése szerint a következő 1–2 hétben érkezhetnek meg. Ha pusztulást valóban specifikus halbetegség okozta, úgy sem a halak elfogyasztása, sem a velük való érintkezés nem jelent veszélyt az emberi szervezetre.
A szélsőséges időjárási jelenségek (csapadékhiány, forróság, hirtelen lehűlések) miatt a halpusztulások kialakulásának kockázata egyre gyakoribbá válik országszerte. A Velencei-tó sem kivétel ez alól, amelyet vízfelületéhez mérten kis vízgyűjtője és hektikus vízjárása miatt különösen veszélyeztet a vízhiány. Ezért a tó hosszú távú fennmaradása és a helyi élet kiszámíthatósága érdekében elengedhetetlen a mesterséges vízpótlás, amelyet a Duna vizének a tóba juttatásával lehetne megoldani.
The post Tömeges halpusztulás a Velencei-tóban: 1800 kilogrammnyi tetemet gyűjtöttek össze first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
