A parlament igazságügyi bizottsága hétfő délelőtt tárgysorozatba vette „a közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot. A bizottság e döntésével a múlt héten Halász János fideszes képviselő által szerdára virradóra egyéni képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat máris a parlament plenáris ülése elé kerülhet. Az Országgyűlés előzetes napirendje szerint az általános vita kedden lesz, június 10-én pedig szavazhatnak is róla. Pócs János fideszes képviselő vasárnap viszont azt mondta, hogy kivételes eljárásban már a héten dönthetnek a képviselők.
Halász a Telex szerint a szavazás előtt arról beszélt: a javaslat célja, hogy megerősítsék az ország szuverenitását, és biztosítsák az átláthatóság jogi, intézményi garanciáit. Szerinte nem nézhetjük tovább, hogy a külföldről finanszírozott szervezetek folytassák az elmúlt évek gyakorlatát, és a szuverenitást veszélyeztetve befolyásolják a magyar közéletet – idézte a lap a kormánypárti képviselőt.
Sebián-Petrovszki László, a DK országgyűlési képviselője szerint viszont a törvényjavaslat célja, hogy ellehetetlenítsék a kormánnyal kritikus sajtót és civil szervezeteket. Szerinte a Fidesz a magyar nemzettel azonosítja magát, és aki nem ért egyet velük, azt egészen egyszerűen el akarják pusztítani. Az ellenzéki képviselő azt mondta, tragédiának tartja, hogy politikai célokra használnak fel állami intézményeket.
„Ellehetetleníteni, eltiporni mindenkit, aki mást gondol” – fogalmazott a törvényjavaslat céljáról. Szerinte az önkényuralmi rendszerekkel ellentétben nem egyszerűen betiltják a médiumokat és civil szervezeteket, hanem adminisztratív terhekkel, listázással és a támogatások megszüntetésével ellehetetlenítik őket. A DK politikusa arról is beszélt, hogy a kormány az elmúlt tizenöt évben nem garantálta az átláthatóságot, és ezért is hamis a javaslat címében erre hivatkozni. Sebián-Petrovszki nem zárta ki, hogy később a pártok ellen is felhasználhatják az ellehetetlenítési törvényt, amit a DK nem támogat.
Szabó Szabolcs a 2017-es civiltörvényt idézte fel a vitában, amit az Európai Unió Bírósága döntése után megszüntetett az Országgyűlés. A képviselő szerint a mostani javaslat azonban még inkább szembemegy az uniós joggal. Szabó hozzátette, nem számít az Alkotmánybíróság kontrolljára, és putyinista törvénynek nevezte a javaslatot.
Cseh Katalin momentumos képviselő azt mondta, el nem tudja képzelni, hogy az Európai Unió elfogadná ezt „a felháborító törvényt, amely minden uniós jogot és kötelezettséget megsért”.
Miért szeretnék önök ennyire kiirtani a szólásszabadság utolsó bástyáit? Nincs még elég hatalmuk?
– kérdezte Cseh Katalin, aki a Fidesz utolsó, kétségbeesett kapálózásának tartja a javaslatot.
Tordai Bence, a Párbeszéd–Zöldek frakcióvezetője a törvényjavaslat szövegévvel kapcsolatban a jogorvoslati hiányról és a demokratikus vita ellehetetlenítéséről beszélt.
Amikor elkezdtek a közélettel foglalkozni, akkor arról álmodtak, hogy a karrierjük végén ellehetetlenítik azokat, akik önökkel nem értenek egyet? Erre esküdtek fel? Így képzelték el önmagukat 10–20 évvel ezelőtt?
– kérdezte a fideszes képviselőktől.
A párbeszédes Szabó Tímea felemlegette Halász János SZDSZ-es múltját; szerinte a Fidesz-vezetői azzal büntetik, hogy az ő nevével kellett benyújtani a javaslatot. Lakner Zoltán politikai elemző gondolatát ismételve közölte, hogy a törvényjavaslat nem más, mint a Huxit első írásos bizonyítéka, és szerinte Orbán Viktor ki akarja léptetni Magyarországot az Európai Unióból. Szabó kitért rá, hogy a szöveg az uniós jogok mellett nem felel meg az egyértelműségi előírásoknak és a diszkrimináció tilalmának sem.
The post Megszavazta az „átláthatósági törvényt” a parlament igazságügyi bizottsága first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
