Mégis, miért jobb, ha a műanyagot a szelektívbe dobom, mintha a sima kukába tenném?

Ha a műanyag a szelektívbe kerül, akkor esélyt kap arra, hogy új életet kezdjen. „Újrahasznosíthatjuk, új termékek készülhetnek belőle – így nem terheljük feleslegesen a környezetet, és csökkentjük a nyersanyag-felhasználást is. Ez a jövő. Ezzel szemben, ha a fekete “vegyes” kukába dobjuk, az a lerakóban végzi, vagy jó esetben az energetikai hasznosítóban, ahol elég áramot és hőt termel, de a körforgásba már nem térhet vissza.” – mondta Runtág Tivadar, a MOHU operatív igazgatója, aki hozzátette, hogy pont ez a körforgásos gazdaság lényege: „A hulladék ne végállomás legyen, hanem egy új folyamat kezdete. Minden egyes helyesen elhelyezett műanyag csomagolással, lépésről lépésre haladva érünk közelebb ehhez a célhoz.”

A szelektív gyűjtés ugyanakkor még a legkörültekintőbbek számára is okozhat időnként fejtörést, hiszen lakóhelytől függően eltérő előírások lehetnek érvényben, egyes hulladéktípusok pedig meglehetősen specifikusak. Sokan tudják például, hogy a szelektívbe alapvetően tiszta hulladékot kell tenni, ma pedig már egyes italcsomagolásokat visszaváltó helyeken, úgynevezett REpontokon gyűjtenek. De vajon mi a teendő, ha ételmaradékos joghurtos pohárral van dolgunk?

A konkrét esetnél maradva: a szemetet nem REponton kell leadni, hiszen nem italcsomagolásról van szó, ehelyett lehetőség szerint öblítsük ki és helyezzük a szelektív gyűjtőbe a műanyagok közé.

Ökölszabályként, általánosságban viszont elsősorban azzal érdemes tisztában lenni, hogy a szelektív gyűjtés már önmagában, az esetleges hibák dacára is óriási segítséget jelent a hulladékgazdálkodással megbízott MOHU-nak.

Szelektívbe dobtam, de lehet nem a megfelelőbe

Nem probléma, ha egy-egy szemét véletlenül rossz helyre kerül, a MOHU munkatársai ugyanis a válogatásnál kiszűrik ezeket.

„Miután az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhagyja az otthonokat vagy hulladékudvarokat, az anyagfajtától függően különféle válogatóüzemekbe érkezik. Itt a papírt, műanyagot, fémet vagy akár üveget anyagtípus szerint szétválasztjuk. – avat be a részletekbe Runtág Tivadar – Ezután következik a bálázás, majd a másodlagos nyersanyagként történő továbbítás újrahasznosító üzemekbe, ahol ezekből az anyagokból új termékek – például csomagolóanyagok, irodai papír vagy éppen kerti bútorok – készülnek. Ez az út csak akkor járható, ha a hulladék elég tiszta és jól szétválogatott – ebben óriási szerepe van a lakosság tudatosságának.”

Runtág Tivadar is hallott olyan történeteket arról, hogy “a kukásautó úgyis mindent összeönt”, de ezt cáfolta: „Ez természetesen nem így van – csak azokat az anyagokat gyűjthetik egyben a munkatársaink, amelyek válogatása a telephelyeinken megoldott. Tehát a lakosok által elkülönítetten gyűjtött hulladéknak a válogatóinkba is elkülönítetten kell megérkeznie.”

Ez történik a MOHU rendszerében

A MOHU operatív igazgatója külön kiemelte, hogy a válogatás a MOHU rendszerein belül egy többlépcsős, szigorúan szabályozott folyamat: „Az anyagok szalagrendszeren haladnak végig, ahol részben kézi erővel, részben modern technológiákkal – például optikai szkennerekkel történik a válogatás. A hatékonyság növelhető a gépi válogatókkal, de érdekesség, hogy szinte mindenhol a világon van egy végső kézi utóválogató terem is, ahol az éles szemű kollégák kiemelik, amit a gép esetleg bent hagyott.” – mondta Runtág Tivadar.

Ami viszont rosszul szelektált, erősen szennyezett vagy anyagában nem újrahasznosítható, azt sajnos ki kell venni a rendszerből. Ezeket a MOHU külön kezeli, például energetikai hasznosításra küldik vagy lerakóba helyezik el. „Ez nemcsak veszteséget jelent, hanem pluszköltséget és extra környezeti terhelést is. Ezért is kulcskérdés, hogy már otthon odafigyeljünk: a jól szelektált hulladék valódi értékké válhat – a rosszul szelektált viszont sajnos gyakran kárba vész” – Runtág Tivadar külön kiemelte, hogy

Fontos, hogy a gyártóktól kezdve a kereskedőkön át, egészen a fogyasztókig minden szereplő tudatosan és felelősségteljesen járjon el, mert a beruházások és fejlesztések akkor lesznek igazán eredményesek, ha a megfelelő szemlélet is jelen van.

Honnan tájékozódhatunk szelektív gyűjtéssel kapcsolatban?

A legegyszerűbb, ha a MOHU hivatalos honlapját keressük fel – ott elérhető a „Mit hova dobjak?” című útmutató, ami részletesen megmutatja, hogy melyik hulladéktípus melyik gyűjtőbe való. Runtág Tivadar külön kiemelte, hogy „Emellett érdemes megnézni a helyi hulladékgazdálkodási szolgáltató weboldalát is – ott találhatók a szállítási napok, időpontok, és más hasznos gyakorlati információk is, például arról, hová vihetjük a veszélyes hulladékot vagy lomot. Ha bizonytalanok vagyunk valamiben, kérdezni sem szégyen – inkább előbb nézzünk utána, mint hogy rossz helyre kerüljön valami újrahasznosítható anyag!”

The post Mutatjuk, mi a különbség, ha a szelektívbe kerül a szemét vagy a vegyes kukába first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu