Friss hír, hogy az Audi részlegesen áthelyezi a Q3-as modell gyártását a győri üzemből Ingolstadtba. A hír mögött nem kell drámát keresni, az indoklás szerint tavaly óta a Cupra Terramar is az Audi Hungariánál készül, a modell gyártásának felfutásával pedig a Q3-asok darabszámát korlátozni kellett.

Néhány hete röppent fel, hogy a Mercedes átrendezi a kapacitását, Németországban 100 ezer darabbal csökkentené, Kecskeméten pedig 200 ezerrel megnövelné a gyártást. Ez csak az autóipar és két példa, hogy egyik napról a másikra milyen drámaian változhat egy-egy cég, vagy gyártóbázis kapacitás-, illetve eszközigénye.

Megesett már, hogy végleg bezártak fővárosi ötcsillagos szállodát, és egyszerre 217 szobás hotel teljes berendezése vált feleslegessé. Nem ritka eset, hogy éttermeket zárnak be, ilyenkor teljes konyha valamennyi gépével, éttermi berendezések maradnak kihasználatlanul. Bármilyen üzletágban előfordul, hogy adott cég befejezi a tevékenységét, mert a kiöregedett tulajdonostól nem kívánja átvenni a stafétát az ifjabb generáció.

Mind-mind olyan eset, amikor feleslegessé válnak gépek, szállítóeszközök, teljes berendezések. De a cégeknél a felesleges eszköz probléma folyamatos menedzselést igényel, a költséghatékonyság és a racionalizás jegyében folyamatosan mérlegelni kell, hogy adott eszközt meddig érdemes használni, illetve a kapacitások, tevékenységek változtatása milyen következményekkel jár.

A multiknál bevett gyakorlat, hogy piacra dobják a felesleges, de még jó állapotú eszközeiket. Például a Tesco nem szokott titkot csinálni abból, hogy online árverésen keres gazdát ezeknek, nemrég eladópultok, vitrinek, bálázógépek, informatikai berendezések és a saját pékségekben használt eszközök szerepeltek a kínálatban. Az árverezést magát profi cégre bízza, hagyományosan ezzel a módszerrel értékesít, mondván, az online licit lehetővé teszi, hogy mindenki egyenlő feltételekkel, tisztességesen versenyezhessen a tételekért.

A hasonlóan lebonyolított, aktuális árverések között böngészve bőven találunk nagy cégeket, pédául a Hatvanban óriás gyártóbázist kiépített Bosch eszközeiből licitre kínáltak fel többek között plazmatisztítót, ipari kemencéket és pasztanyomtatót.

A Csányi Pincészet a szőlőműveléshez szükséges eszközöket kínál megvételre, traktort, műtrágyaszórót, gödörfúrót, szőlőszállító pótkocsit és például ködképzőt. Az instant leveseiről ismert, japán gyökerű Nissin Foods Kecskeméten, csomagoló gépsorokat kínál „csökkentett áron”. Pest megyében pedig az egyik vállalkozás nyílászáró gyártó gépeket kínál.

Van, aki azt is felfedezte már, hogy a göngyöleget is pénzzé teheti, az egyik vállalkozás például műanyagládákát ajánl megvételre. Lehet, hogy valaki éppen ilyesmit keres, példa mindenesetre volt már rá, hogy a korábban hulladékként tárolt a fémgöngyölegeket, amelyekben a különböző alkatrészeket szállították, sikerült eladni.

Az egyes cégek más-más protokollt követnek, eltér, hogy adott gépet, berendezést hány évente cserélnek le újra. Például agrárvállalkozásoknál 2-3 évente kerül sor aukcióra (de persze ez nem azt jelenti, hogy 2-3 éves eszközöktől válnak meg), elektronikai gyáraknál sűrűbben, akár fél évente is lehet aukció. A Tesco meghatározott futásteljesítmény elérésekor cseréli a hűtős kisteherautókat, egy tavaly őszi aukcióra például 220-360 ezer kilométert futott Mercedes-Benzek és IVECO márkájú járművek kerültek. A cég előírásai miatt lecserélt kisteherautókat a kkv-k és egyéni vállalkozók még pár évig használhatják, mielőtt végleg leselejteznék őket. De a Lidl kemencéknél is megvan, mikor kell cserélni azokat.

Bármi legyen az ok, rengeteg a feleslegessé vált, használt gép. Ha még jó állapotú, akkor érdemes kivinni a piacra, hiszen a másik oldalon sokan keresnek használt gépeket. Nemcsak az ára miatt, hanem azért is, mert például az új gép rendelése időigényes, általában sokáig kell várni a szállításra.

Több száz hektáros győrszentiváni gazdálkodót kérdeztünk, milyen alapon dönt arról, hogy új vagy használt gépet vásárol-e. „Mindig az a kérdés, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre, de valahogy úgy gondolkodom, mintha autót vennék” – mondta. Rakodógépet, kombájnt is vett már használtan, és egyiket sem bánta meg. Azt tapasztalta, hogy a nagy cégek által leadott gépeket nagyon is megéri használtan megvenni. „Egy rakodógépet három évig használnak, közben márkaszervízben javíttatják, rendesen karbantartják, azután újat vesznek és leadják a régit, bármennyire is jó állapotban van – magyarázta, miért érdemes a multik vagy kifejezetten nagyvállalatok gépeit keresni.

Bármilyen jó vételnek ígérkezik a néhány éves és jól karbantartott használt gép, a multik „levetett” eszközeihez nem lehet csak úgy hozzáférni. Nem lehetséges az utcáról felhívni mondjuk a Lidl-t, hogy kellene tőlük néhány leselejtezett sütőkemence. A nagy nemzetközi cégek használt gépek eladásával nem foglalkoznak, ezt a használt gépek értékesítésére specializálódott partnerre bízzák. Egész üzletág épült ma már arra, hogy a cégek feleslegessé vált, de még jó állapotú gépeit, berendezéseit értékesítsék online aukciókon.

A megrendelők választhatnak a nagy nemzetközi ipari aukciós házak közül, akik óriási földrajzi területet, és igen széles termékkört fednek le. Előnyük, hogy rajtuk keresztül több tucat ország piacai érhetők el, mégsem biztos, hogy ezeknél az óriásoknál mindenki megtalálja, amire szüksége van. Nem biztos, hogy elég jól ismerik a helyi piacot, és inkább nagyértékű gépekkel foglalkoznak. Megfontolandó, hogy a megrendelő számára mennyire fontos a helyi viszonyok, piac ismerete, jobban megfelel-e neki valamelyik regionális aukciósház szolgáltatása, akik szakembereik és tapasztalatuk révén belföldre és külföldre egyaránt sikerrel értékesítenek.

The post Ipari árverések: hogyan csináljunk bevételt hulladékhegyek helyett? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu