A Magyar Államkincstár törvénytelenül leemelt Budapest számlájáról 10,2 milliárd forintot – közölte Karácsony Gergely május végén. A főváros azonnali jogvédelmet kért a bíróságtól a döntés ellen: ha nem kapják meg, Budapest pénzügyi helyzete kezelhetetlenné válik.

Az összeg nagyobb részét a szolidaritási hozzájárulás címén inkasszálták, amit a kevésbé tehetős önkormányzatok segítésére gyűjt be a kormány a módosabbaktól. A Budapestet terhelő szolidaritási hozzájárulás mértéke kilőtt az ellenzéki hatalomátvétel óta: az összeg 2018-ról 2025-re a főváros működési kiadásának 3,3 százalékáról 25 százalékra ugrott. Számszerűsítve: Tarlós István vezetése alatt 5 milliárd forintot vontak le erre hivatkozva a főváros számlájáról, 2025-re viszont már 89 milliárddal kalkulálnak. Ez olyan elvonás, ami Karácsonyék szerint a város működőképességet fenyegeti: ezt úgy kívánják jelezni a hatalomnak, hogy pénteken tíz percre leállítják a tömegközlekedést.

Kiss Ambrussal, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójával tekintettük át pénzügyi válsághelyzetet.

Tegyük fel, hogy önt kizsebelik

A szolidaritási hozzájárulást azok a települések fizetnek a központi költségvetésbe, melyek magas helyi iparűzésiadó-bevételt (hipa) érnek el. Az összeg 2019 óta (amikor több megyei jogú városban ellenzéki városvezetőt választottak) ütemesen emelkedik, ez jellemzően az iparosodott nagyvárosokat sújtja – a székesfehérvári fideszes polgármester, Cser-Palkovics András is régi kritikusa az intézkedésnek, és mint lapunknak csütörtökön elmondta: bocsánatkérést vár Vitályos Eszter kormányszóvivőtől, aki szerint egyes településvezetők „sírnak, picsognak” a teher miatt.

Kiss Ambrus elmondta, 2025 óta az a szabály, hogy a kormány egy miniszteri rendeletben írja elő, mekkora a szolidaritási hozzájárulás fizetési kötelezettsége egy önkormányzatnak. Március végéig a teljes összeg 28 százalékát kell beszedni, onnantól minden hónapban levesznek további nyolc százalékot. Karácsony korábban elmondta, hogy az idén eddig 40 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást fizetett be a főváros az államkasszába – szemléltetésképp hozzátette, hogy eközben 35 milliárdot fordíthattak közösségi közlekedésre.

A most inkasszált 10 milliárdos összeg úgy jött ki, hogy

beleszámolták a Versenyképes Járások programba befizetendő pénzt is, amit az iparűzési adó növekményből vonnak le.

Azt, hogy a kormány miből számolta ki, hogy növekedni fognak az iparűzésiadó-bevételek, Kiss Ambrus nem tudja, hiszen a vállalkozások még nem adtak számot a gazdasági teljesítményükről, mindenesetre központilag hozzádobtak 3,6 milliárdot a szolidaritási hozzájáruláshoz. A vállalatok többsége két-három időpontban teljesíti az iparűzési adó befizetést: március 15-én, május 31-én és szeptember 15-én utalnak. A vállalkozásoknak május 31-éig kell számot adniuk az előző év gazdasági teljesítményéről, ami alapján megállapítják az adó mértékét. Budapesten nagyjából 270 ezer adóbevallás készül, de a többség adómentes: körülbelül kétezer vállalkozás fizeti be az iparűzési adó 75 százalékát. Hogy az idén mekkora összeg érkezik, a bevallások feldolgozásától függően, június vége felé derül ki. Ráadásul ha szeptemberben erős recesszió van a gazdaságban, akkor nem biztos, hogy a vállalkozások likviditása lehetővé teszi a fizetést.

Amennyiben nem kapnak azonnali jogvédelmet, a következő hónapokban tovább terhelhetik a főváros számláját a szolidaritási hozzájárulás időarányos részével. A hiányzó 51 milliárd forintot azonban a főváros nem tudja kivenni a költségvetéséből.

The post „Ha Budapestet csődbe lökik, a magyar gazdaságnak annyi” first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu