Csak kapkodtam a fejem, hogy ilyen megtörténhet a szülővárosomban. Hogy egy független civil alapítvány házát bezárhatják egyik napról a másikra. Csak kapkodtam a fejem. Mi történik, április 1-je van?
A Lélektér Alapítvány 2009-ben azért jött létre, hogy a 12 és 30 év közötti korosztály számára biztosítson olyan hazai és nemzetközi programokat, amelyek professzionális szakemberek – pszichológusok, szociális munkások – bevonásával fejlesztik a célcsoportjuk készségeit, kompetenciáit, ön- és társismeretét.
Az alapítvány folyamatosan kapcsolatban áll az ifjúság segítésén dolgozó többi civil szervezettel, fókuszukban többek között a drog-szex prevenció és az ártalomcsökkentés áll, a központjuk pedig a veszprémi Ifjúsági Ház – volt egészen május 19-ig. Amikor is elvették azt tőlük – az egyik hozzájuk járó fiatal, Panna szavait idéztük a cikk elején, de később bővebben is teret kapnak a gondolatai.
„Nincs többé Ifjúsági Ház. Ma reggel zárat cseréltek. Nem csak minket, hanem több száz fiatalt is kizártak. 15 év munkája – 3000 fiatal Erasmus plus programokon, több mint 5000 résztvevő helyi eseményeken, százak a prevenciós alkalmakon – egy mozdulattal semmibe lett véve” – írta a Lélektér az aznapi, azóta több mint hatezer megosztást produkáló Facebook-bejegyzésében.
Takáts Emesétől, az alapítvány elnökétől megtudhattuk, mi is történt pontosan.
Hétfő reggel egy jó indulatú ember szólt nekünk telefonon, hogy épp zárcsere zajlik a házon. Annyira reggel, hogy én még otthon kávéztam pizsamában. Annyi volt a szerencsém, hogy a férjem bent volt a városban, és oda tudott futni.
De addigra már kicserélték a zárat. A szakember csak annyit mondott, hogy őt ide kiküldték, a férje kérdésére pedig – hogy bemehetne-e, hiszen rengeteg fontos holmi, többek közt iratok, de akár a házipénztáruk is odabenn van – annyit felelt: ő nem engedhet be senkit.
A Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. (VKSZ) egyik munkatársától próbálták megtudni, mi történik. Addig jutottak, hogy az új tulajdonos miatt történik mindez. Arra a kérdésre, hogy mikor tudnának hozzájutni a dolgaikhoz, azt a választ kapták, talán majd egy előre egyeztetett időpontban. (Ez azóta meg is történt, május 27-én megkapták a kulcsokat, két hetet kaptak a kiköltözésre – a szerk.)
Ahhoz, hogy megértsük, mi is történt, jócskán vissza kell mennünk az időben, de előbb még tisztázzuk, mit kell tudni az imént említett cégről, illetve hogy jönnek ők a képbe?
The post „Egy alapítványt, ami ilyen fiatalokkal foglalkozik, nem lehet segíteni. Csak gáncsolni az úton” first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
