Interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök Ben Shapironak, az amerikai újkonzervatív univerzum egyik meghatározó politikai kommentátorának. Ennek az első része került ki a miniszterelnök Youtobe-csatornájára szerdán kora este. A közel félórás videóban számos, Orbánnak fontos téma előkerült, így például:

• a saját hatása a világpolitikára és ennek előzményei,
• a politikai karrierje,
• a Soros Györggyel szemben folytatott küzdelme,
• Brüsszel
• és az orosz-ukrán háború orbáni magyarázata.

A demokrácia lényege, hogy véleménykülönbségek vannak. Ha nem polarizáljuk a véleményeket, akkor hogy fogjuk megvitatni őket?

– magyarázta az interjúban a miniszterelnök, miért jó, hogy olyan politikai szereplőnek tartják, aki megosztó, és aki képes a polarizációra. Szerinte a végén úgyis meg kell egyezni a haza, a kormányzás, a béke és a közjó érdekében, ám a megegyezéshez csak vitán keresztül lehet eljutni.

Arról, hogy miként vált „ismerté Amerikában”, Orbán azt mondta, olyan nagy hatalmú amerikai ellenségei vannak, akik úgy gondolják, hogy rá kell mutatni, és meg kell nevezni, mint olyasvalakit, aki valami rosszat képvisel. Szerinte a csúcsot ebben 2015-2016-ban érte el, amikor az akkori migrációs hullám idején egyedüliként mondta, hogy a migrációt meg kell állítani Magyarország határainál. Szerinte ez ellen lépett fel Soros György, híressé pedig az tette őt – mondta a miniszterelnök – hogy szembe szállt vele.

A demokraták mi vagyunk

Orbán az interjúban Soros Györgyöt úgy írta le, mint akivel az egyetlen közös vonása, hogy mindketten magyarok. Az által felfestett Orbán-Soros párharcot pedig sportmérkőzéshez hasonlította, mondván: „ez egy magyar bokszmeccs is, egy belharc is”. Szerinte azonban Soros György kinőtte Magyarországot, és ő lett a világ egyik legnagyobb pénzügyi spekulánsa és üzletembere, aki úgy döntött, hogy fölrajzolja a víziót, megmutatja, hogy merre kell menni, milyen lenne a jó világ, hogyan tudunk mi, emberek jobbá válni. A miniszterelnök szerint Soros György ma a világ egyik legfontosabb politikai szereplője, amit azonban Orbán előtt senki nem merte kimondani.

Az őt ért állítólagos támadásokból a miniszterelnök az interjúban elmondottak alapján azt szűrte le, hogy egy olyan küzdelem részesévé vált, amely „a nyugati világ lelkéért folyik”. Szerinte az egyik oldalon a jobboldali, konzervatív, „patrióta”, a másik oldalon pedig a baloldali progresszívek állnak. A baloldali progresszívek Orbán szerint meg akarják haladni az olyan hagyományos kereteket, mint a kereszténység, zsidó-keresztény kulturális örökség, nemzet, Isten, haza, és valami újra vágynak. Ezzel szemben a patrióták – ahová ő tartozik – azt szeretnénk, ha megmaradna a család, az Isten, a haza, a tisztelet, a common sense és „a józan ész”.

Orbán viccesnek találja, ha azzal „támadják” őt, hogy nem demokrata. „Akik engem kritizálnak, azok szerencsés emberek, mert demokráciában születtek, mondjuk Amerikában, vagy Németországban. Fogalmuk sincs mit jelent harcolni a demokráciáért. Soha nem éltek diktatúrában, nem harcoltak diktatúra ellen. És most úgy viselkednek, mintha ők lennének a legnagyobb demokraták” – fejtette meg a miniszterelnök bírálóinak indítékait.

Nem. A demokraták mi vagyunk itt, Közép-Európában. Akik harcoltunk a szabadságért, harcoltunk a demokráciáért. Ezért az erre vonatkozó kritikákat mi kinevetjük

– magyarázta az amerikai jobboldali influenszernek. Orbán elmagyarázta neki azt is, hogy tizenhat évet töltött ellenzékben, és összességében húsz éven át kormányzott. Már csak ezért sem veszi komolyan a bírálatokat, hanem tudomásul veszem, hogy Magyarország elérte azt a figyelmi szintet, amikor már a globális nemzetközi baloldal ellenfélnek tekint bennünket és lő rá, mert – mint mondta „mi vagyunk a példa, az ő szempontjukból a rossz példa a jobboldal szempontjából a jó példa”.

Szürke zóna

A miniszterelnök elmerengett azon is, hogy az igazán nagy politikai vezetők helyét ma az influenszerek vették át. Ebbe a „szürke zónába” sorolta az őt interjúztató Shapirót is. Orbán megfejtése szerint mostanra megjelent „egy, a politikát befolyásolni tudó új világ, amelynek a technológiai fejlődés hatására”. Szerinte ezért amikor a politikáról beszélünk, akkor már nemcsak a politikusokról beszélünk, hanem a politika körüli zónáról is, amely a közvélekedést nagyobb erővel alakítja, mint maguk a politikusok.

„Ez egy új jelenség. És ez egy kihívás a mi szakmánk számára” – vezette elő a külföldi befolyással kapcsolatos gondolatait. „A demokráciában a legfontosabb szabály, ha meg akarod érteni, hogy mi történik, kövesd a pénz útját, ki fizet kit? Miért? Most ennek a világnak a transzparensé tétele nagyon nehezen megy, mert a baloldali progresszívek ebben a térben rejtőzködnek. Ők azt mondják, hogy ők függetlenek, ők pártatlanok, de ebben a térben mozognak, külföldről fizetik őket, hálózatban vannak, dezinformációs akciókat szerveznek a nekik nem tetsző kormányokkal szemben, nagy hatásokat ők szervezik a narancsos forradalmat, a színes forradalmakat” – ismertette a vele szembe helyezkedőkről vallott elképzeléseit Orbán Viktor, majd így folytatta:

ezt a világot komolyan kell venni, és meg kell találni azt a modern szabályozást, ami egyszerre biztosítja a véleményszabadságot, de kizárja a manipulációt.

A miniszterelnök „Brüsszelt” egy furcsa jószágnak nevezte, amit szerinte egy amerikainak nehéz megérteni, majd arról kezdett beszélni, miként változott meg szerinte az Európai Unió karaktere és intézményei az alapítás óta, és hogy ez miként korlátozza egyre inkább a nemzetállamok szuverenitását. Szerinte régen „Brüsszel és az Unió” arról szólt, hogy ha az európai államok összefognak, akkor kizárhatjuk a háborúkat, és béke lesz a kontinensen. Mára szerinte Brüsszel azonban már nem a tagállamok munkájának koordináló központja, nem szolgáltató központ, hanem egy hatalmi centrum, amely önálló életre kelt, birodalmat épít, identitást teremtett, és minden évben újabb és újabb hatásköröket vesz el a tagállamoktól.

Tapasztalatból tudja, hogyan lesz béke Oroszország és Ukrajna között

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban Orbán az interjúban lefestette azt az orosz álláspontban is gyakran hangoztatott elképzelést, mely szerint Ukrajna korábban ütközőállam volt, ami jól is volt úgy, ahogy volt, de aztán a Nyugat eldöntötte, hogy integrálni akarja katonailag és gazdaságilag is, ami felbosszantotta az oroszokat. Szerinte a baj akkor történt, amikor Joe Bidennek hívták az amerikai elnököt. Orbán elhallgatta azt a tényt, hogy amikor 2014-ben Oroszország először támadt rá Ukrajnára, és annektálta a Krím félszigetet, még nem Biden, hanem Barack Obama volt az amerikai elnök, aki egyébként elnézően viszonyult Oroszország területszerző háborújához. Orbán ehelyett arról beszélt: ha „akkor egy komoly elnök van Amerika élén, mondjuk Donald Trump”, akkor elkerülhető lett volna a háború, mert ő komolyan vette volna, amit az oroszok mondanak.

Naivitás azt hinni, hogy orosz-ukrán tárgyalások elvezetnek a békéhez

– állította a miniszterelnök, rögtön hozzá is téve, hogy ezt tapasztalatból mondja. A tapasztalat alapja, hogy amikor Magyarország töltötte be az Európai Unió soros elnöki funkcióját, akkor rögtön elrepült Kijevbe, onnan Moszkvába, onnan Pekingbe és onnan Donald Trump birtokára, Mar-a-Lagóba. Az akkoriban sok bírálatot kiváltó utazásait, amelyet a kormányzati kommunikáció „békemisszióként” tálalt, Orbán most úgy tálalta, hogy ott szerzett tapasztalatot arról, hogyha a békét Vlagyimir Putyinra és Volodimir Zelenszkijre bízzák, akkor sose lesz béke. Orbán kifejtette: a békéhez nem az orosz-ukrán tárgyaláson keresztül, hanem az amerikai-orosz tárgyalásokon keresztül vezet az út.

Az ukránokat valamikor közben be kell-e vonni, és hogyan? Fontos kérdés, de részletkérdés. De békét csak az amerikaiak tudnak teremteni az oroszokkal való tárgyalásra. Ez a helyzet kulcsa

– adta meg a kulcsot az orosz-ukrán konfliktus megoldásához a magyar miniszterelnök.

The post Orbán tapasztalatból tudja, hogyan lesz béke Ukrajnában first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu