Életének 95. évében elhunyt Bertalan Tivadar Kossuth-díjas festőművész, grafikus, látványtervező, író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, akinek nevét a nagyközönség többek között A Tenkes kapitánya és a Tüskevár című sorozat látványtervezőjeként ismerhette meg – írja az MTI, ami hozzátette: a művész június 21-én, szombaton hunyt el Budapesten.
A művész több mint száz magyar és külföldi játékfilm látványmestere, díszlettervezője, artdirektora, továbbá táblaképek, grafikák, könyvek, borítók, kötéstervek, tipográfiák, prózai szövegek és illusztrációk alkotója volt, akit Jean Delannoy, a neves rendező, a Francia Filmakadémia elnöke a világ egyik legjobb artdirektorának tekintett.
Bertalan olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Várkonyi Zoltán, Jancsó Miklós vagy Woody Allen – áll a közleményben.
Bertalan Tivadar Újpest és Budapest díszpolgára volt, az MMA saját halottjának tekinti. Az 1930. október 2-án, Budapesten született alkotó Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, ahol osztálytársai közt volt Szakonyi Károly író, Szinetár Miklós rendező, színigazgató, és a zenetörténészként ismertté vált Bónis Ferenc.
Ezután az Iparművészeti Főiskola szcenika tanszakára 1950-ben nyert felvételt, ahol mestereként tisztelte a tanulmányai során megismert Bortnyik Sándor festőművészt, aki az ötvenes években a Magyar Iparművészeti Főiskola rektora volt, de hatottak rá tanárai, Oláh Gusztáv és Nagyajtay Teréz is. Diplomamunkájának forgatókönyvét, ötlettervét és rajzait maga készítette Budai Nagy Antalról.
Diplomájának kézhezvétele után mindjárt bekerült a hazai és a nemzetközi filmgyártásba, a Magyar Filmgyártó Vállaltnál lett látványtervező. 1954-ben gyakorlati munkaként Varga Mátyás díszlettervező mellett a Rákóczi hadnagya című játékfilm látványtervét készítette el. 1955-től 1991-ig a MAFILM-nál dolgozott, kezdetben tervező, majd vezető tervező, végül művészeti vezetői beosztásban. 1955-ben első önálló tervezői feladata a Bartók-emlékfilm volt, Takács Gábor rendezésében. Nevét leginkább a Tenkes kapitánya című, 1961-1962-ben forgatott magyar filmsorozat tette ismertté idehaza. 1971-ben a Kapaszkodj a fellegekbe! című alkotás látványvilágának megrajzolásával már ismert és elismert tervezőként tartották számon.
Bertalan Számos felkérést kapott külföldi rendezőktől, hiszen úgy alkotott párizsi utcákat, római arénákat, középkori városfalakat, angol kastélyokat és amerikai nagyvárosokat, hogy közben el sem hagyta a Róna utcai filmstúdiót. A művész 1977 és 1980 között a Francia Filmakadémia elnökével, rendezőjével, Jean Delannoy-val három filmen is dolgozhatott: a Nagy Károly 1977-ben, a Manon Lescaut 1978-ban, a Luther Márton pedig 1980-ban készült el.
Bertalan Tivadar művészeti vezetőként irányította filmjeinek látványvilágát és kivitelezését is. Ő készítette el az amerikai és angol filmprodukciók, az Anna Karenina (1977) és a Koldusopera (1988) látványvilágát. Oktatott a Képzőművészeti Főiskola Látványtervezői Tanszékén, emellett a Csebi Pogány Művészkörben, illetve az újpesti rajzszakkörökben is aktív volt.
1992-től kizárólag festészettel és írással foglalkozott. Díszlettervei számos egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek: 1995-ben a színházi világ legnagyobb európai seregszemléjén, a Prágai Quadriennálén is bemutatkozott színházi- és filmterveivel. Nevéhez több mint kétszáz filmterv, többszáz táblakép és festmény, grafikák egész sora, csaknem kétszáz díszletterv, tíz könyv, illetve számos illusztráció fűződik.
Bertalan Tivadar a Magyar Írószövetség tagja, a MÚOSZ Magyar Karikatúra és Művészeti Szakosztály alapító tagja, az Újpesti Művészek Társaságának alapítója volt.
2009-ben megkapta a Magyar Filmszemle Életműdíját, 2010-ben Újpest, 2012-ben pedig Budapest díszpolgári címével tüntették ki, sőt, 2017-ben Kossuth-díjjal is elismerték. 2012-ben az MMA rendes tagja lett, 2014-ben pedig akadémiai székfoglaló előadását is megtartotta. Ugyanebben az évben az MMA megrendelésére, Bertalan Tivadar újpesti műtermében forgatta róla Domokos János a Látni a láthatatlant című portréfilmet:
The post Meghalt Bertalan Tivadar Kossuth-díjas festő, grafikus, látványtervező first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
