„A rekreációs céllal érkező örül, hogy fák között járhat, de szakmai szemmel mintha egy panelrengetegben sétálnánk” – mondja Gálhidy László erdőökológus, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője, ahogy Nagybörzsönytől nem messze, a bükkök árnyékában lépkedünk. „Nagyon homogén a fák összetétele, egy természetes erdő nem így fest.

Ez a vágásos gazdálkodás eredménye, sok faj egyszerűen nem találja meg az életkörülményeit, pedig magyar viszonylatban még ez az egyik legjobb állapotú terület

– teszi hozzá.

Egy-egy kisebb tócsa jelzi: május végén még voltak esőzések, most azonban száraz időszakot élünk, ki tudja, mennyi csapadék érkezik a nyáron. Még csak június eleje van, a hőség mégis rekkenő, az ösvények elhagyatottak, hétköznap délelőtt kevesen túráznak erre.

Azért érkeztem a szakértővel, valamint Adrián Zoltán fotós kollégámmal a Börzsöny egyik rejtettebb szegletébe, hogy utánajárjunk, miként zajlik az erdőgazdálkodás a környéken és milyenek az országos állapotok. Utunkra dr. Bükki Tamás, az Erdőszeretet, életigen kampány elindítója és az Erdőszeretet-szövetség koordinátora is velünk tart, aki társaival kommunikációs eszközökkel próbálja természetbarátabb irányba terelni a döntéshozókat, emellett civileket segít az erdőirtásokkal szembeni fellépésben. A jogi lehetőségek eléggé szűkösek, az érvényes törvényeket, rendeleteket figyelembe véve a laikus szemmel illegálisnak tűnő, védett helyszíneken történő fakitermelések általában támadhatatlanok.

Egyre romlik a helyzet

„Mindig is erdőjáró voltam, egy éve viszont komolyabban belemerültem a témába. A lakóhelyemnél, Szendehely környékén kezdtem el kifogásolni egy véghasználatot, majd végigjártam az összes lehetséges lépcsőfokot: beszéltem a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal, azaz a DINPI-vel, a WWF-fel, jogászokkal, az erdészeti hatósággal. Apránként rá kellett jönnöm: a papíron védett területeket érintő pusztítás egyáltalán nem regionális probléma” – nyilatkozza Bükki Tamás a 24.hu-nak.

Ahogy Gálhidy László fogalmaz: a hazánkban működő országos erdővédelmi civil mozgalmak közül most az Erdőszeretet-szövetség az egyik legjelentősebb. „Meglehetősen szórványosak a helyi megmozdulások. Alkalmanként azért befutnak hozzánk kétségbeesett levelek, amikor egy-egy személy a környezetében lévő erdő miatt aggódik, az érdeklődést ugyanakkor igen ritkán sikerül hetekig, hónapokig fenntartani” – magyarázza.

Az elmúlt időszakban több, a témát érintő esemény borzolta a kedélyeket, ezek közé tartozott az ökológus által idén áprilisban feltárt Fényi-erdő esete. A Natura 2000 hálózathoz tartozó helyszín védőzónájában a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakmai beleegyezése nélkül folytatott tarvágást a Nyírerdő Zrt. állami erdőgazdálkodó.

Június elején aztán Sulyok Tamás köztársasági elnök vétója dacára ugyanazzal a szöveggel nyújtották be ismét azt a salátatörvény-javaslatot, amely bővítené a tarvágás lehetőségeit a legértékesebb természetes és természetvédelem alatt álló erdeinkben. Azóta a Parlament ezt meg is szavazta.

A terv ellen a WWF, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia és más, szakmai szervezetek tiltakoztak, a közösen indított petíciót pedig 46 ezer állampolgár és 150 szervezet írta alá, mindhiába. A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége a jogi helyzetre válaszul az Európai Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy a Natura 2000 területeken minden erdőgazdálkodási tevékenység előtt kötelező legyen az előzetes hatásbecslés elvégzése.

The post Erőművekben égetik el védett erdeinket first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu