Iszonyú hőség tört ránk az utóbbi napokban, árnyékban 38-39 fok is lehetett, ami alaposan próbára teszi az ember tűrőképességét. Mindenki igyekszik hűteni magát, környezetét, ha van klímája, akkor azzal. Kérdés, hogy amikor jön az áramszámla, mekkora többlefizetendőt okoz az, ha sokat, vagy akár éjjel-nappal használjuk a klímát. A Víz, Gáz, Fűtéstechnika és Hűtő, Klíma, Légtechnika szaklap (VGF szaklap) vezető szerkesztőjétől, Erdős Csabától kaptunk választ arra, hogy mennyivel nőhet meg az áramfogyasztásunk, a fizetendőnk.

A légkondicionálók áramfogyasztását és így az áramszámla összegét számos tényező befolyásolja – írta a 24.hu megkeresésére. Ezek közül a legfontosabb a külső és a belső hőmérséklet különbsége. Minél nagyobb a kinti és a benti hőmérséklet közötti különbség, annál több energiát igényel a kívánt benti hőmérséklet elérése és fenntartása. Meghatározó még a hűtött terület nagysága (köbméterben), hiszen ezen múlik, mennyi levegőt kell lehűteni.

Befolyásoló tényező a szigetelés minősége. A jól szigetelt lakások kevesebb hűtési energiát igényelnek, mert kisebb a hőterhelésük. Számít a klímaberendezés hatékonysága is. A készülék névleges teljesítménye (kW-ban) és szezonális hűtési jóságfoka (SEER – Seasonal Energy Efficiency Ratio) meghatározza, hogy mennyi áramot fogyaszt a hűtés során.

Fontos még az üzemidő, vagyis az, hogy a klíma napi hány órát működik, a páratartalom (magas páratartalom esetén a klíma több energiát használhat), az, hogy a helyiség mennyire kitett a napfénynek, a benti (például elektromos) eszközök hőtermelése, és a használati szokások (például hogy gyakorlat-e a klíma indokolatlan ki-bekapcsolgatása vagy a gyakori szellőztetés stb.). Ezek mind növelhetik a fogyasztást.

Kérésünkre egy konkrét példán, két opción keresztül ki is számolta, mennyibe kerülhet naponta a klímázás. Tegyük fel, hogy egy 20 m²-es szobát hűtünk egy 2,5 kW névleges hűtőteljesítményű split klímával egy átlagosan szigetelt lakásban. A kinti hőmérséklet mondjuk 30 °C. Két esetet vizsgált – az elsőben a benti hőmérsékletet 26 °C-ra, a másodikban 22 °C-ra állítjuk. Feltételezzük, hogy a klíma SEER mutatója 6, ami azt jelenti, hogy 1 kW elektromos energia felvételével 6 kW hűtőteljesítményt biztosít. Az áramszámla kiszámításához az áram árát 36 forint/kWh-nak vesszük (ez az átlagos magyar lakossági ár a kedvezményes, átlagfogyasztás alatti mennyiségi határig).

• Hűtés 30 °C-ról 26 °C-ra: a 4 °C különbség viszonylag kicsi. Tegyük fel, hogy a klíma átlagosan 0,5 kW elektromos energiát fogyaszt óránként. (6-os SEER alapján a 2,5 kW hűtőteljesítményhez körülbelül 0,42 kW szükséges, de kerekítünk az egyszerűség kedvéért.)
  Így ha a klíma 24 órán át működik, akkor (0,5x24x36) 432 forintba kerül egy napra az áramfogyasztása.
• Hűtés 30 °C-ról 22 °C-ra: a 8 °C hőmérsékletkülönbség nagyobb terhelést jelent, így a klíma SEER-értéke is rosszabb lesz – vegyük így a fogyasztást 0,7 kWh-nak. Ha a klíma 24 órán át működik, akkor (0,7x24x36) kerekítve 605 forintba kerülhet az egy teljes napi fogyasztás.

A két példa alapján jól látszik, hogy az áramfogyasztás jelentősen nő, ha alacsonyabb benti hőmérsékletet szeretnénk elérni, mivel a klíma több energiát használ a nagyobb hőmérséklet-különbség miatt. Ezért mondta a szakértő, hogy a költségek és a komfort egyensúlyának érdekében érdemes a klímát 24–26 °C körüli hőmérsékletre állítani.

The post Mennyire nőhet meg az áramszámlánk, ha a nagy melegben egész nap klímázunk? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu