Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész feljelentésként értékelte a független képviselő kérdését, amelyet a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának kell majd elbírálnia. Hadházy Ákos szerint a zuglói kórház mára átkeresztelt „VIP” osztályához visszaélések kapcsolódnak. A képviselő azért fordult a legfőbb ügyészhez, mert a jogszabályok „egyértelműen rögzítik, hogy magyar állampolgár, aki társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik, magyar állami kórházban az egészségbiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátásért nem kötelezhető fizetésre. Az állami kórházi fekvőbeteg-ellátás térítésmentes a magyar betegek számára, kivéve a jogszabályban meghatározott, külön térítési díjas szolgáltatásokat (pl. egyágyas szoba igénylése, nem orvosilag indokolt extra szolgáltatások). A betegközvetítésért vagy az ellátásért közvetlenül pénzt kérni a magyar betegtől jogszabályellenes, és sérti az egészségügyi ellátás közfinanszírozásának elvét”.

Hadházy Ákos a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) hivatalos tájékoztatására és az országos tisztifőorvos válaszára hivatkozva azt írta, hogy Papcsák Ferenc volt zuglói polgármester cége, a Magyar Egészségügyi Szolgáltatóház Kft. semmilyen működési engedéllyel nem rendelkezett egészségügyi szolgáltatás végzésére, még közreműködő cégként sem. Ennek ellenére a cég – az Uzsoki Utcai Kórházzal kötött szerződés alapján – a „VIP” (később „Térítéses Betegellátó Osztály”) részlegre történő betegbejutás egyedüli útjaként szolgált, és jelentős, több százmillió forintos bevételt ért el ezen tevékenységből.

A Hadházy Ákos rendelkezésére álló információk szerint Papcsák Ferenc cégének sem egészségügyi tevékenységre szóló felelősségbiztosítása, sem ÁNTSZ (NNGYK) által kiadott működési engedélye nem volt, így fővállalkozóként sem volt jogosult egészségügyi szolgáltatás számlázására, szervezésére. A cég tényleges tevékenysége kimerült a betegek „közvetítésében”, amelyért jutalékot szedett, miközben a beavatkozásokat végző egészségügyi szolgáltató volt jogosult a számlázásra és a felelősségbiztosításra. (A képviselő mellékelte az NNGYK tájékoztatását.)

Szerinte Papcsák cége a betegek és a közvélemény számára azt sugallta, hogy „a cég jogszerűen jár el, illetve jogosult egészségügyi szolgáltatások szervezésére, közvetítésére. A cég több százmillió forintos bevételre tett szert ilyen módon, miközben a szolgáltatásokat ténylegesen a kórház dolgozói végezték”.

Hadházy Ákos súlyos körülménynek tartja, hogy a kórház a közérdekű adatigénylés keretében nem adott választ arra, hogy „a Papcsák cégén keresztül beszedett összegekből mennyi jutott vissza az intézménynek, ezért jelenleg peres eljárás is folyamatban van. […] A cég egy kórházi helyiséget bérel, ahová a betegeknek jelentkezniük kell. A befolyt összegeket Papcsákék szedték be a betegektől. Bár a szerződés preambuluma szerint a fizetős ellátás kizárólag külföldi, magyar TAJ-számmal nem rendelkező pácienseknek szól, a gyakorlatban magyar állampolgárok számára is elérhető, akik nem kívánnak éveket várni egy-egy beavatkozásra, és ezért hajlandóak fizetni. Ez súlyosan sérti a társadalombiztosítási ellátáshoz való egyenlő hozzáférés elvét”.

A képviselő szerint a szerződésből egyértelműen kiderül, hogy nem igaz az az állítás, miszerint a fizetős ellátásokat az orvosok szabadidejükben végzik. Mivel az osztályon dolgozó valamennyi orvos és szakdolgozó egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll, nagy valószínűséggel a rendes munkaidejük terhére végzik a fizetős ellátásokat is. Ez azt eredményezi, hogy a társadalombiztosítási (tb-s) betegek várakozási ideje indokolatlanul meghosszabbodik, mivel az erőforrásokat a fizető betegek javára csoportosítják át.

Szerinte az nem derül ki, hogy a kifizetések hogyan történnek az orvosok és a szakdolgozók felé, illetve, hogy a befolyt összegek pontosan hogyan kerülnek elosztásra a cég és az intézmény között. A szerződés mellékleteként kapott árlista szerint egy kardiológiai kivizsgálás (ún. „Kánaán” csomag) 120.000 forintba kerül, egy térd- vagy csípőprotézis-műtét 2,4 millió forint (+ 50.000 forint/nap a kórházi tartózkodásért). A képviselő felháborítónak tartja, hogy onkológiai műtétek is szerepelnek a listán, vagyis a rákos betegek között is anyagi helyzet alapján tesznek különbséget. Felidézte, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az április 10-én tartott Kormányinfón arról beszélt, hogy szerinte bűncselekménynek számít, ha egy kórházban több millió forintért cserébe hajlandók elvégezni egy műtétet, amire amúgy évek múlva kerülne sor.

„Állami ellátásban a várólistán pénzért előzni szigorúan tilos, és ha egy orvos a betegének irreálisan hosszú várakozási időt mond, ezzel magánellátásba kényszerítve őt, az szintén üldözendő.” Ezt a Miniszterelnökség közölte, mivel a Btk. 373. § (1) kimondja, hogy „aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el”. Márpedig ebben az esetben nem zárható ki, hogy egyes vállalkozások jogosulatlan (semmilyen működési engedéllyel nem rendelkező) egészségügyi szolgáltatás végzésről számláztak, amelyekkel megtévesztették a betegeket, és – több millió forint számlázással – kárt okoztak a magyar államnak, illetve a betegeknek.

Hadházy Ákos arról kérdezte a legfőbb ügyészt, hogy:

• indult-e hivatalból büntetőeljárás a Magyar Egészségügyi Szolgáltatóház Kft. engedély nélküli egészségügyi szolgáltatási tevékenysége, illetve csalás gyanúja miatt? Amennyiben igen, hol tart az eljárás?
• Vizsgálja-e az ügyészség, hogy az Uzsoki Utcai Kórház jogszerűtlenül szerződött-e Papcsák cégével, illetve hogy a kórház vezetése tudott-e a működési engedély hiányáról?
• Folyik-e vizsgálat arra vonatkozóan, hogy a Papcsák cégén keresztül beszedett összegekből mennyi jutott vissza az Uzsoki Utcai Kórháznak, illetve történt-e közpénzekkel való visszaélés?
• Indult-e vizsgálat arra, hogy a várólistán lévő betegek pénzért előbbre kerülhettek-e, illetve történt-e vesztegetés, hivatali visszaélés vagy más bűncselekmény?
• Megállapította-e bármely hatóság, hogy Papcsák Ferenc vagy cége jogtalan előnyt szerzett a Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnökeként, illetve, hogy összeférhetetlenség vagy más jogsértés fennállt-e?
• Az ügyben érintett személyek felelősségre vonása érdekében milyen lépéseket tett eddig az ügyészség, illetve milyen további intézkedéseket terveznek?
• Hogyan értékeli az ügyészség azt a tényt, hogy a magyar jogszabályok szerint magyar állampolgár magyar állami kórházban nem kötelezhető az egészségbiztosítás által finanszírozott ellátásért fizetésre, és ezzel szemben az Uzsoki Utcai Kórházban a VIP/Térítéses Betegellátó Osztályon keresztül, Papcsák cégén át mégis pénzt kértek a magyar betegektől?
• A Legfőbb Ügyészség vizsgálja a fenti ügyet, különös tekintettel az engedély nélküli egészségügyi szolgáltatás, csalás, közpénzekkel való visszaélés, valamint esetleges hivatali visszaélés gyanújára vonatkozóan?
• Az ügyészség a törvényben írt kötelességének megfelelően hivatalból eljárva vizsgálja-e az említett rendszerek/ügyek vonatkozásában esetlegesen megállapítható jogellenes cselekményeket és az esetleges törvénysértésekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősséget?

Hadházy Ákos ezekre a kérdéseire nem kapott választ Nagy Gábor Bálinttól.

The post Rendőrség előtt az Uzsoki Kórház „VIP” ügye first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu