Egy a Science folyóiratban megjelent nemzetközi kutatás szerint sokáig nők irányíthatták a világ egyik legkorábbi, városias települését, Çatalhöyüköt. A genetikai vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a társadalom sokáig matrilineáris alapokon szerveződhetett – írja a Heritage Daily.
A mai Törökország területén található település a becslések szerint i. e. 7100–5700 között élte aranykorát. Az ankarai Közel-Keleti Műszaki Egyetem és a Hacettepe Egyetem által vezetett, a poznani egyetemmel együttműködve végzett tanulmányban egy DNS-elemzés sikeresen szekvenálta az ókori lakóházak padlója alatt eltemetett 400 csontváz maradványainak 131 genomját.
A tanulmány szerzői szerint az elemzés meglepő eredményt hozott: míg a korai időszakban az ugyanabban a házban eltemetett egyének jellemzően biológiai, rokoni kapcsolatban álltak, később a háztartásokban egyre több egymással nem rokon személy jelent meg. Ez arra utal, hogy a leszármazási és öröklési viszonyok az anyai ágon keresztül álltak fenn, a társadalmi szerveződés középpontjában pedig a női rokoni kapcsolatok álltak.
Ezt a temetkezési szokások is megerősítik, a lányok sírjaiban ugyanis több magas rangú temetkezési tárgy volt, mint a fiúk mellett. A gyöngyök, szerszámok és kerámiák számát tekintve akár ötször több is lehetett a női sírokban.
A kutatás tehát cáfolja azt a hosszú ideje uralkodó elképzelést, hogy a korai, városiasodó társadalmak eleve férfiközpontúak voltak.
Habár korábban is feltételezték, hogy a nők fontos szerepet játszhattak a közösség életében, ez az első olyan genetikai bizonyíték, amely konkrétan alátámasztja a nők domináns pozícióját ebben az ősi társadalomban. A felfedezés kapcsán nem túlzás azt állítani, hogy újraírhatja a neolitikus korszak társadalmi viszonyairól alkotott képet, és hozzájárulhat ahhoz, hogy árnyaltabban értsük meg a nemi szerepek történeti alakulását.
The post Nők irányíthatták a világ egyik legrégebbi városát first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
