Magyarország a mai napig sokak fejében víznagyhatalomként van számon tartva, pedig mára ennek éppen az ellenkezője igaz: hazánk egyre inkább súlyosbodó vízhiánnyal küzd. Erre a problémára kíván választ adni a februárban elindított Vizet a tájba program, amelynek fókuszában a vízkészletek védelme és a víz megtartása áll. A földtulajdonosok önként jelentkezhetnek, ha szeretnék a saját földjeiket vízzel elárasztatni, hogy ezzel ellensúlyozzák a kiszáradást.
A gazdák jelentkezése után az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakemberei – egyeztetve az agráriummal és a természetvédelemmel – mérlegelik a vízvisszatartás lehetőségét, és ha adottak a feltételek, akkor meg is valósítják azt a projektet. Bár a kezdeményezés még féléves sincs, máris van eredménye. Egy ilyen kezdeményezést mutatott be július 2-án megjelent dokumentumsorozatában a Nem víznek való vidék csapata, amely során a Békés megyei Kis-Sárrétre látogattak el, ahol a Sebes-Kőrös egy holtágát sikerült feltölteni vízzel.
Magukra hagyott holtágak
Czirják Csaba, helyi gazdálkodó és a nemrégiben alakult Sárréti Vízőrzők elnöke a dokumentumsorozatban elmondta: a projekt célja az volt, hogy újra feltöltsék a régi Sebes-Körös medrét, amely körülbelül 4,5 kilométer hosszú – ezután csatlakozik be a Berettyóba – és mintegy 4 méter mély a környező szántóföldekhez képest. A szakember szerint az önkormányzati tulajdonban lévő területeken fekvő, évtizedek óta jelen lévő belvízelvezető csatornák nagy része nincs karban tartva, belvíz tudomása szerint 10–15 éve nem fordult elő.
Arra gondoltunk, hogyha itt a Vizet a tájba programon keresztül tudunk valahogy vizet csalni a tájba, akkor mi segítünk a víznek, hogy egy kicsit beljebb tudjon menni. Gépi földmunkával, önerőből, teljesen egyénileg megpróbáljuk megcsinálni ezt az egészet, segíteni a vízügynek, amire nekik például nincsen kapacitásuk.
A munkát az egyesület tagjai, lelkes önkéntesek, gazdálkodók végzik, segítve a vízügyesek munkáját. A helyiek azért is ilyen aktívak, mert ők maguk is tapasztalják, hogy a talajvíz évről évre szinte teljesen eltűnik, ráadásul csökken is a mennyisége, aminek hatására már a kutak is apadnak el a faluban.
A vízügy az aszályvédelmi csoport ajánlására mesterséges víztározóként kezeli a területet, így forrást biztosítanak a vízbetáplálásra. Ehhez dízelszivattyú segítségével, egy 200 méteres csövön keresztül a Sebes-Körösből táplálják be a vizet a holtágba. A víz június 18-án indult meg, 400 liter per másodperc gyorsasággal, a betáplálás pedig hetekig tart majd, aminek eredményeként nagyjából 400 ezer köbméter víz fog befolyni.
Még több ilyen projekt kéne
Akkora baj, ahogy sokan fogalmaznak, már a 24. órában vagyunk, cselekedni kell. A múlt hónapban összesen 18 milliméter csapadék esett itt
– mondta Czirják, ám az ehhez hasonló aszály közel sem egyedi jelenség, az egész országot sújtja a szárazság.
Csala Dániel, a Nem víznek való vidék szerkesztője szerint az elsivatagosodás elleni küzdelemnek talán az a nagy rákfenéje, hogy a tudományos közösség sincs teljesen meggyőződve arról, hogy adott helyszínen mi működne a legjobban, pláne nem az egész országra kiterjedően. Amikor országos nagy beavatkozások megvalósítása vetődik fel, akkor arra általában az a központi válasz, hogy rengetegbe kerülne, azt sem tudják, pontosan mik lennének az eredmények, valamint társadalmi feszültséggel is járhat egy ilyen országos léptékű nagy beavatkozás.
Hangsúlyozta: éppen ezért kellenek olyan mintaprojektek, amelyek keretében kis léptékben, de meg lehet mutatni olyan megoldásokat, amelyek az eddigi szemlélettől eltérőek, ez történik Sárréten is. A folyamat azonban természetesen nem olyan egyszerű, hogy a folyóból feltöltik a kiszáradt holtágat. Mint látható a videón, ehhez többek közt a táj felmérésére, tereprendezésre és sok emberre, valamint gépre van szükség. A szakemberek továbbá arra számítanak, hogy nagyjából két héttel a vízbetáplálás kezdete után kimehet a víz a szántóföldekre, amit gyorsan kell orvosolni, ehhez pedig járőrözés szükséges. De amennyiben minden jól megy, júliusban sikeresen végbe mehet a holtág feltöltése.
Rácmolnár Milán filmes és Csala Dániel szerkesztő továbbra is várja olyan érintettek jelentkezését, akik mintaprojekteken keresztül szívesen bemutatnák jó gyakorlataikat, vagy éppen különösen súlyos aszálykitettségüket a közönség szélesebb köre számára.
Korábbi cikkeink a témában:
- Elmaradt a Tisza áradása, és ez rossz hír az Alföldnek
- Vízhiányossá vált Magyarország – csak Budapestről évente 100 millió köbméter tűnik el
- Mostantól kiengedhetjük a Tiszát és a Dunát a földekre
- „Tévhit, hogy Magyarország vízben gazdag ország lenne” – ezt a Tisza jelenlegi arca is mutatja
The post „A 24. órában vagyunk” – évtizedek után újra víz került a Sebes-Körös holtágába first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu