Kitől és mikor érkezett a felkérés?

Tulajdonképpen a kereslet és a kínálat találkozott. Egy közös ismerősünknek jeleztem, hogy fel fogok mondani az RTL-nél, ő hozta szóba Magyar Péternek. Ez az ismerős szervezte meg az első találkozót is. A távozásomnak tehát nincs köze a megbízáshoz.

Mennyire ismerte korábbról Magyart?

Természetesen a munkámból adódóan ismertem, hosszabb-rövidebb interjúkat készítettem vele. Ez szigorúan munkakapcsolat volt.

Mikor vették fel a kapcsolatot?

Nagyjából áprilisban. Akkor adtam be a felmondásomat az RTL-nél, a felmondási időmet töltöttem. A felmondásom és a Magyar Péterrel történő megállapodásom között hónapok teltek el. Sőt, május 2-án volt az RTL-nél az utolsó munkanapom, így igazából nem is a csatornától igazoltam át a Tiszához, ahol július 1-jén kezdtem. Az első két találkozó után Péterrel abban maradtunk, hogy egyelőre nem is folytatjuk ezt a beszélgetést, hanem a televíziós újságírói munkám lezárása után térünk vissza a témára, a konkrétumokra. Egy-két héttel a hétfői bejelentés előtt állapodtunk meg.

Azt már tavaly ősszel eldöntöttem, hogy eljövök az RTL-től, csak a megfelelő időpontra vártam. De nem gondolkodtam abban, hogy egy párthoz csatlakozzak. Azon viszont nagyon sokat gondolkodtam, hogy akarom-e az újságírást folytatni.

Miután felmondtam, több megkeresést is kaptam tévéktől, újságoktól. Nagy dilemma volt, hogy az egész karrieremet hátrahagyjam, és kezdjek bele valami újba, vagy gyűrjem ezt tovább. De nem az RTL-t hagytam ott, hanem az újságírást.

Kiábrándult az újságírói munkából?

Azt hittem, hogy egész életemben ezt fogom csinálni, de az újságírói munka – ezt az Átlátszó volt újságírója fogalmazta meg jól – Magyarországon gyakorlatilag szórakoztatóipari tevékenységgé degradálódott. Nagyon sok jól megírt oknyomozó cikk, riport hatástalan maradt. Az pedig egy újságírónak borzasztó frusztráló tud lenni, amikor tisztességesen tudósít, feltár egy ügyet, és azt látja, hogy ami egy normálisan működő demokráciákban hatalmas horderejű következményekkel járna, az itt szinte mínuszos hír: holnap is felkel a nap, nincs semmi látnivaló.

Itt érkeztem el oda, hogy jó irányba megy-e az ország, az egész közélet. Hosszú ideig óriási dilemma volt, hogy az egyre autoriterebbé váló politikai légkörben érdemes-e még azt a fajta újságírást, televíziós riporterkedést csinálni, amit egyébként nagyon szerettem.

És aztán arra jutottam, talán több hasznot hoz, hogyha megpróbálom az ország kerekét jó irányba fordítani a saját eszközeimmel – és erre most jelenleg a Tisza kötelékében van a legnagyobb esély.

Pedig az utóbbi időben éppen azt látni, hogy egy-egy cikknek van következménye. Kaufmann Balázsé K. Endre kegyelmi ügyéről lavinát indított el, belebukott Novák Katalin és Varga Judit is, és mintha az MNB-ügyben az elmúlt tíz évben született írások is mintha lassan beérnének.

The post Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt új sajtófőnöke: Ha egy szerkesztőségbe bejár Rogán Antal, akkor az onnantól nem szerkesztőség first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu