Sokat tárgyalt téma a nyugdíjasok relatív anyagi leszakadása az aktív dolgozó réteghez képest, erre a KSH hosszú időtávra visszanyúló adatsora is bizonyítékot szolgáltat. Látható, hogy a 2016-ban megindult jelentős bérnövekedés hatására a bérek „elhúztak” a nyugdíjaktól, 2010-től 2024-ig több mint 220%-os növekedést produkálva. Ezzel szemben a nyugdíjak – főként a “svájci” vagy más néven vegyes indexálás eltörlése okán – jóval kisebb mértékben emelkedtek, 2010-től 2024-ig nominálisan 172%-kal – emlékeztetnek a portálon.
Még szemléletesebben látszik a probléma, ha az egy nyugdíjasra jutó átlagos ellátmány és a nemzetgazdasági átlagkereset hányadosát vizsgáljuk. A mutató a 2014-es csúcsán közel 67%-on helyezkedett el, azaz az átlagnyugdíj elérte az átlagbér kétharmadát. Ezt követően azonban meredek esés következett, így a 2020-as mélyponton alig 51%-os érték mutatkozott. Azóta a 13. havi nyugdíj bevezetésének köszönhetően valamivel javult a nyugdíjasok relatív pozíciója, sőt, a 2023-as évben előállt az a kivételes helyzet, hogy a nyugdíjak jóval nagyobb mértékben nőttek, mint a keresetek. (Ennek hátterében az inflációkövető nyugdíjemelési rend húzódik meg, 2023-ban két lépésben 18,6%-kal emelték a nyugdíjakat, mialatt az átlagkereset 14,2%-kal nőtt.)
Ezzel együtt is a legfrissebb, tavalyi adat szerint az átlagos juttatás alig 54,6%-át teszi ki a KSH által számított átlagbérnek.
A nyugdíjasok relatív anyagi lecsúszását várhatóan az idei évben sem sikerül megállítani. Az év eleji 3,2%-os nyugdíjemelésnek, valamint a bejelentett novemberi 1,3%-os kiegészítő nyugdíjkorrekciónak köszönhetően 2025-ben 4,5%-kal nőhetnek a nyugdíjak, eltekintve a cserélődési hatástól. Itt érdemes még megjegyezni a 30 ezer forintos, ősszel postázandó élelmiszer-utalványok ügyét is, hiszen a KSH statisztikája az ilyen alkalmi juttatásokat is figyelembe veszi – de ezek hatása minimális lesz, az éves juttatást kevesebb mint 1 százalékkal növelheti meg.
Ezzel szemben a bérdinamika jóval gyorsabbnak tűnik, a mostanáig megismert béradatok szerint a januártól áprilisig tartó időszakban a bruttó átlagkereset 9,4%-kal, a nettó átlagkereset 9,2%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A két tényező együttes hatásaként tehát
2025-ben is nőhet a nyugdíjasok és a keresők közti anyagi szakadék, és ezen sem a nyugdíjkorrekció, sem a nyugdíjas utalványok nem tudnak érdemben segíteni.
70 ezer forintnyi plusz juttatásra számíthatnak ősszel a nyugdíjasok
A nyugdíjasok idén ősszel két okból is plusz pénzhez jutnak, a Posta várhatóan szeptemberben kezdi kézbesíteni a 30 ezer forintos élelmiszer-utalványokat, továbbá novemberben érkezhet a tervezett nyugdíjkorrekció. A nyugdíjkorrekció beépül a nyugdíjakba, azaz novembertől 1,3%-kal nőnek majd a nyugdíjak, ezenkívül az év első tíz hónapjára (plusz a 13. havi nyugdíjra) vetítve visszamenőleg is kifizeti a kormány a hiányzó emelést.
A mostani 244 ezer forintos átlagnyugdíj szintjén a nyugdíjkorrekció havi 3200 forint körüli emelést eredményez, ezt 12 hónappal megszorozva adódik, hogy az átlagnyugdíjban részesülők egyszeri 38 ezer forintot kaphatnak kézhez novemberben, decemberben pedig már 247 ezer forint fölé nőhet az átlagnyugdíj. Az élelmiszer-utalványok értékét is hozzászámítva mindösszesen 70 ezer forint körüli plusz juttatást kapnak a nyugdíjasok, de az utalványokra még két hónapot, a nyugdíjkorrekcióra még négy hónapot kell várniuk.
The post Fokozódik a nyugdíjfeszültség 2025-ben, hiába érkeznek a kormány bónuszai first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
