Megjelent a Magyar Közlönyben Lázár János építési és közlekedési miniszter rendelete, amelyben több ingatlan mellett „nemzeti emléknek minősülő műemlékké” nyilvánította a hegyvidéki szobrot, amelyet az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a II. kategóriába sorolt. A védetté nyilvánítás célja a „szobor képzőművészeti értékeinek megőrzése”. Lázár János műemléki környezetet nem jelölt ki. Ez azért lehet fontos, mert Kovács Gergely hegyvidéki polgármester korábban jelezte, a szobrot áthelyezteti. A Turul helyszíne azért problémás, mert környékén volt a második világháború idején a legkegyetlenebb nyilas szervezet központja.
A nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánítás célja a meglévő műemléki értékek fokozottabb védelmének biztosítása, ezzel a kulturális örökség megőrzése és a nemzet építészeti értékeinek láthatóvá tétele a jövő nemzedékek számára.
A szobor 2024 őszén ideiglenes védettséget kapott Lázár Jánostól, ám azt a Fővárosi Törvényszék a XII. kerületi Önkormányzat keresete alapján megsemmisítette, a Fővárosi Kormányhivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte.
A bíróság döntése után a Mi Hazánk jelezte: Lázár János csak trükközött az ideiglenes védelemmel, ezért Novák Előd és Toroczkai László azonnal törvényjavaslatot nyújtott be, hogy a nemzeti jelképet tartalmazó kulturális javak eltávolítása vagy megváltoztatása csak állami hozzájárulással legyen lehetséges. Azt írták: a közterületen jogszerűen elhelyezett művészeti alkotások hatékonyabb védelme érdekében indokolt az azok áthelyezésére és bontására irányuló önkormányzati döntés érvényességét az állam hozzájárulásához kötni.
A szobrot ugyanakor 2005. október 22-én eleve illegálisan állították fel – a forgalom és a zaj miatt azt a Budapest Galéria eleve nem javasolta, a Fővárosi Közgyűlés nem támogatta a szobor elkészültét (a neveket tartalmazó emlékműét igen), az építésügyi hatóság nem adott engedélyt a kihelyezésre. A fennmaradási engedélyért folyamodó kerület kérését a főváros félresöpörte, majd a következő négy évben bontási határozat, illetve jogerős bírósági döntés is született a témában. A helyzetet végül az előző fideszes polgármester, Pokorni Zoltán javaslatára 2010-ben úgy rendezték, hogy az önkormányzatok kezébe adták a köztéri szobrok kihelyezésével kapcsolatos döntések lehetőségét.
A miniszter rendelete most egyébként több épület műemléki védettségét megszüntette. Arról, hogy Lázár János egy hét múlva hatályba lépő rendelete mely alkotásokat érinti – még a tervezet alapján – itt írtunk.
The post Turul-ügy: Lázár János immár egy húron a Mi Hazánkkal first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
