Élelmiszerárak: csökkenést és emelkedést is hozott az árrésstop

A kormány március 17-étől vezetett be élelmiszer-árrésstopot eredetileg május végéig, amit aztán meghosszabbítottak augusztus végéig. Harminc termékcsoportnál kötötték ki, hogy az árrés nem lehet több 10 százaléknál. (Az árrés a beszerzési és az eladási ár különbsége, amiből az üzletek kifizetik a különböző működési költségeiket, így a béreket is, tehát az árrés nem egyenlő a profittal.)

Az árrésstopot kizárólag azoknál az élelmiszer-kereskedőknél rendelték el, amelyeknél a nettó árbevétel 2023-ban az 1 milliárd forintot meghaladta. A bevezetés másnapján megnéztük, milyen azonnali hatása volt az intézkedésnek, és megállapítottuk, hogy akadt markáns árcsökkenés, de áremelkedés is. Most hosszabb időszakot vizsgálatunk a KSH statisztikája alapján, hogy lássuk, milyen hatása lehetett az élelmiszerárakra az árrésstopnak, illetve hogyan alakult a nem árrésstopos élelmiszerek ára – vagyis a vásárlók mennyire járhattak jól.

Először azt néztük meg, hogy a bevezetéskor, márciusban mennyire szálltak el az árak az előző év márciusához képest. Az ábrán az látszik, hogy a KSH statisztikájában is fellelhető 24 élelmiszercsoportból 17 volt drágább márciusban, mint egy éve. Legkevésbé a csirkeszárny (1 százalék) és a kristálycukor (3 százalék), leginkább a finomliszt (52 százalék) és a 2,8 százalékos UHT tej (45 százalék) drágult ebben az időszakban. Hét termék ára viszont márciusban eleve 2–9 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy éve.

Rögzítjük még, hogy

2024 márciusában az átlagos fogyasztói árindex 3,6 százalékos volt, az élelmiszer-infláció pedig mindössze 0,7 százalék.
2025 márciusára, amikor a kormány elrendelte az élelmiszer-árrésstopot, az átlagos fogyasztói árindex már 4,7 százalékon állt, az élelmiszer-infláció pedig 7 százalék volt átlagban.
A legfrisseb KSH-jelentés alapján az idén márciusról májusra az átlagos fogyasztói árindex mérséklődött ugyan 4,4 százalékra, és az élelmiszer-infláció is csökkent 5,9 százalékra,
ám ezek még mindig jóval magasabb értékek, mint az egy évvel ezelőttiek – tavaly májusban az árindex átlagban 4 százalékos volt, az élelmiszereknél pedig még csak 1 százalékos drágulást mért a hivatal átlagban.