A száműzetéstől a Nobel-békedíjig – a 90 éves dalai láma élete képekben

Július 6-án ünnepli kilencvenedik születésnapját Tendzin Gyaco, vagy ahogyan mindenki ismeri: a dalai láma.

A Tibet északkeleti részén, Lhamo Thondup néven, egy földműves családban született férfiban két és fél évesen ismerték fel Buddha újjászületett földi alakját, ötödik születésnapja előtt, 1940. február 22-én pedig hivatalosan is ő lett a Hó királyságának uralkodója, a buddhisták vezetője.

Az ezerszobás lhászai Potala-palota lakója tanulmányai végeztével, 1950-ben tanúja volt annak, hogy Kína „felszabadította” Tibetet, és újra az ország részévé tette. Ezután több jelképes politikai pozíciót is kapott, a kommunista hatalom azonban rövidesen nekikezdett a hagyományos társadalom, illetve a vallás felszámolásának, így az országban 1959 márciusában forradalom robbant ki, amit a kínaiak kegyetlenül levertek.

A dalai láma Indiába menekült, ahol azal a feltétellel kapott menedékjogot, hogy nem politizál többé. Tendzin Gyaco ennek ellenére kormányt alakított, majd 1963-ban deklarálta Tibet függetlenségét. Kína ma ezért szeparatistának tartja, pedig ő csak a szélesebb autonómiát szorgalmazza, filozófiájának lényege pedig a türelem és a megértés, elvetve mindennemű erőszakot (a dalai láma utódlása körüli harcokról írt cikkünket itt olvashatják).

Több mint hat évtizednyi vezetés után, 2011 márciusában bejelentette a visszavonulását a politikától, valóra váltva korábbi álmát, miszerint Tibetnek szabadon kell vezetőt választania. Ezzel egy közel négyszáz éves hagyomány szakadt meg, hiszen a tibetiek szellemi vezetője a 17. század dereka óta azonos volt az országéval.

Tendzin Gyacót hosszú pályája során számos kitüntetéssel ismerték el: 1989-ben a Tibet szabadságáért végzett munkájáért Nobel-békedíjat kapott, 2007-ben az amerikai Kongresszusi Aranyérmet vehette át. A Magyarországon hét alkalommal is feltűnő dalai lámát 2010-ben Budapest is díszpolgárává választotta. Íme képgalériánk: