A G7 azt vizsgálta, vajon miért fogy el túl hamar az olcsóbb, sajátmárkás tej és tejtermék a boltokból. Úgy vélik, könnyen lehet, hogy azért, mert az adott bolt a (március közepétől bevezetett) árrésstop szabályai miatt nem tarthat belőle megfelelően nagy készletet még akkor sem, ha előre tudja, hogy az adott napon a szokásosnál nagyobb kereslet várható. Más napokon viszont muszáj túlrendelnie magát akkor is, ha tudja, hogy a tejet nem lesz képes eladni, meg fog romlani, és ki kell önteni.

Emlékeztetnek rá, hogy az árrésstop nemcsak azt írja elő, hogy a kijelölt termékek árrése nem lehet magasabb, mint 2025 januárjában, de legfeljebb 10 százalék, hanem van még két fontos eleme is:

• A sajátmárkás termékek aránya a választékon belül maximalizált, üzletekre lebontva a 2025. január-februári átlagos szinten.
• Minimumkövetelmény, hogy a terméket a 2024-es átlagos napi mennyiségben állandóan tartani kell.

A kormány tehát nemcsak az árképzésbe nyúlt bele, de a szabad készletezési politikát is erősen korlátozta, csakhogy ez a két tényező egymásra is hatással van. Ahogy a GVH is kimutatta, az árrésstop hatására csökkent az árkülönbség a sajátmárkás és az egyéb márkás tejek között, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyan még mindig a sajátmárkás az olcsóbb, de a márkás már nem annyival drágább, mint korábban. A különbözetet a boltnak kell lenyelnie, ennyivel csökken a haszna.

Az árak egymáshoz viszonyított helyzetének megváltoztatása azonban értelemszerűen a keresletet is befolyásolja. A fogyasztók számára olcsóbbá váló márkás termékek iránt nőhet a kereslet, de a GVH szerint „megfontolandó annak a szabálynak az eltörlése”, hogy a kereskedő nem értékesíthet arányaiban többet a sajátmárkás termékből, mint az árrésstop előtt. Vannak ugyanis olyan napok, amikor egyes üzletekben mégis az olcsóbb sajátmárkás iránt nő meg nagyon a kereslet, de épp az ezt kereső szegényebb rétegek nem jutnak hozzá, mert a készletezés maximuma üzletre lebontva kötött. Hiába nagy a kereslet, és hiába lenne eladható sajátmárkás tej a raktárban, azt nem lehet értékesíteni.

A mesterséges árváltoztatások miatt ugyanakkor egy termék iránt csökkenhet is a kereslet, csakhogy lehet, hogy a merev szabályok miatt ezeket továbbra is a tavalyi átlagos mennyiségben kell tartani – tehát azon a szinten, amikor még népszerűbbek voltak. A gyorsan romló tejtermékeknél ez tipikusan azt jelenti, hogy előre láthatóan feleslegesen kell berendelni és kiszállítani, majd ki kell dobni ezeket. És mivel a szabályok megszegése akár ötmillió forint bírsággal is járhat, a sajátmárkás termékekre vonatkozók megsértése pedig ezen belül 500 ezer és kétmillió forint között büntethető, a kötelező készletezési arányokkal nem érdemes túlzottan variálniuk a boltoknak.

Arra is kitértek, annak, hogy a kormány szabályozói eszközökkel torzítja el az élelmiszerpiaci versenyt olyan mellékhatásai is vannak, amelyek gyakorlatilag mindenkinek károsak a termelőktől kezdve a boltokon át a vásárlókig – többek között ez olvasható ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hétfőn közzétett ágazati vizsgálatának (pdf) egyes megállapításaiból.

Ha kíváncsi, mi a helyzet a túrók és tejszínek piacán, illetve hogy milyen megállapításokat tett még a GVH azzal kapcsolatban, miért, milyen nyomós okok miatt szállhattak el nálunk nagyon a tej- és tejtermék árak, kattintson.

Az árrésstop árakra gyakorolt hosszabb távú hatásait mi is kiveséztük.

The post A G7 megfejtette, miért fogyhat el hamar az olcsó tej a boltokban first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu