Hétfőn egy hullámzó hidegfront hozott szokatlanul erős viharokat Magyarországra, a több helyen a viharos kategóriát (60-90 km/óra) is meghaladó szél komoly károkat okozott, ezek felmérése még folyamatban van. A HungaroMet a legmagasabb, vörös riasztást adja ki, amennyiben a várt legerősebb széllökések meghaladják a 110 km/órát, és akkor így ízlelgessük: hétfőn a budapesti János-hegyen 137 kilométer/órás széllökést regisztráltak.
A korábbi országos rekordot Edelény tartotta, ahol 2008-ban 119 km/órát mértek. Persze mondhatjuk, hogy erős, károkat okozó szél nyilvánvalóan „mindig is előfordult” hazánkban, ám ritkán pusztított egyszerre és ilyen mértékben az ország gyakorlatilag teljes területén. Mi okozta ezt a valóban brutális szélvihart? Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát kérdeztük.
Száguldás nyugatról keletre
Ha kisarkítva fogalmazunk, a nagy területen tomboló, orkánerejű vagy azt közelítő széllökéseknek nem lett volna szabad kialakulniuk. A szél vízszintes légáramlást jelent, és a légnyomáskülönbség, pontosabban annak kiegyenlítődése befolyásolja: mindig a magas nyomás felől fúj az alacsony irányába, a nyomáskülönbség és a szélerősség egyenesen arányos. A széláramlás soha nem egyenletes, hanem a talajjal és tereptárgyakkal való súrlódás miatt, illetve a helyi hőmérsékleti viszonyok következtében lökések alakulnak ki, ezek nagy általánosságban 20-40 százalékkal haladják meg a légáramlás átlagsebességét.
A légnyomásnál maradva ennek egyik legfontosabb befolyásoló tényezője a hőmérséklet. Minél melegebb a levegő, annál inkább kitágul, sűrűsége és ezáltal a légnyomás is csökken. A folyamat fordítva is működik, a szél pedig a magasabb nyomású terület felől az alacsonyabb nyomású felé fúj: mint amikor kiengedjük a lufi száját, csakhogy itt a hőmérséklet veszi át a tüdőnk szerepét.
Hétfőn kora délutánra 22 Celsius-fokos különbség alakult ki hazánk keleti és nyugati területei között, amikor a Dunántúlra már megérkezett a hidegfront, keleten viszont még 38 fokos hőség tombolt
– mondja a 24.hu-nak Molnár László. Hozzáteszi: egészen extrém érték, „normál esetben” egy erős júliusi hidegfront legfeljebb 12-14 fokos hőmérsékleti különbséget képes kialakítani. Hétfőn egyébként a keleti határ közelében megdőlt a napi országos melegrekord, Dévaványán 38,9 fok volt.
Amennyiben tehát az orkán erejű szél közvetlen kiváltó okát keressük, azt meg is találjuk a mondhatni példátlan hőmérséklet-, azáltal légnyomáskülönbségben. E szélsőséges jelenség miatt írtuk korábban, hogy elméletben nem is lett volna szabad ennyire erős lökéseknek kialakulniuk.
Lesz még itt tél nyáron
Ha még mélyebbre ásunk a hátteret kutatva, hamar eljutunk az éghajlatváltozás következményeihez: a korábban jósolt jövő egyre inkább a jelenünkké válik. Sőt, a szakember borúlátó megfogalmazása szerint alighanem a bolygószintű éghajlati rendszer bedőlésének kezdetét látjuk. Na, persze nem a János-hegyi szélrekord vagy a hétfői heves viharok miatt, hiszen azok csak a világszintű változások helyi vetületei, tünetei. Sok más mellett, aszálytól a villámárvizekig vagy a júniusban tapasztalt kuriózumig, amikor öt nap különbséggel dőlt meg az országos hideg- és melegrekord.
Az Észak-Atlanti Bukóáramlat (AMOC) lassulása, akadozása miatt az észak-dél közötti hőcseréből egyre nagyobb részt vesz át az óceántól a légkör, ami nagyságrendekkel rosszabb hatékonysággal végzi ezt a feladatot. Az AMOC-lassulás következményeiről itt írtunk bővebben, most a lényeg, hogy már hosszú ideje ismétlődő északkeleti ciklonális rendszer alapozza meg időjárásunkat az Atlanti-óceán térségétől Szibériáig.
Egy olyan időjárási helyzet stabilizálódott ezzel, amely egyik helyen szokatlan hideget, a másikon forróságot okoz, a két szélsőség pedig időnként áthelyeződik, miként most is tapasztaljuk. A hosszabb távú kilátások sem túl rózsásak, Molnár László, fent linkelt cikkben tett kijelentését idézzük: „előfordulhat téli nap (fagypont alatti hőmérséklet) nyáron és nyári nap (25 fok feletti maximum) télen”.
További cikkeink a hétfői vihar kapcsán
Vihar utáni csend – fotókon a megtépázott tömegközlekedés
Tovább „romlik” az idő, szerdán jön a mélypont
Mi történt eddig és mi várható a pusztító vihar után?
A vihar ráébresztette az embereket, hogy kell a biztosítás
Lázár János: Csak akkor induljanak útnak, ha halaszthatatlan
The post Ez okozta a hétfői szélvihar brutalitását first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu