Mit jelent a nyugdíj jogalap nélküli folyósítása? Farkas András nyugdíjszakértő keddi hírlevelében azt írta, hogy a nyugellátás jogalap nélküli folyósítására a nyugellátás téves megállapítása esetén kerülhet sor. Vagyis akkor, ha
- a nyugellátás annak felvevőjét egyáltalán nem illette meg,
- a nyugellátás a jogosultat csak kisebb összegben illette volna meg,
- a nyugellátás a jogosultat későbbi kezdő időponttól illette volna meg.
A téves megállapítást pedig – akár a nyugellátás összegére, akár annak kezdő időpontjára vonatkozóan, továbbá annak a szüneteltetésével vagy megszüntetésével összefüggő esetekben – a nyugellátást igénylő személy, a foglalkoztató vagy egyéb szerv, illetőleg a nyugdíjat megállapító hatóság tévedése okozhatja.
Ilyen tévedést különösen az okozhat, ha
- az igénylő vagy a jogosult személy (vagy örököse) szándékos vagy gondatlan módon hibásan közöl adatokat vagy kötelezettsége ellenére elmulasztja az adatközlést, illetve, ha
- a nyugdíjhatóság hibásan rögzíti vagy elmulasztja rögzíteni az adatokat.
Tévedés hiányában is előfordulhat jogalap nélküli folyósítás, ha az egyéb nyugellátásban (vagy nyugdíjszerű ellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, korhatár előtti ellátásban, szociális ellátásokban stb.) részesülő személy részére olyan nyugellátást állapítanak meg visszamenőleges hatállyal, amely a megállapítás időpontjáig folyósított másik ellátással egyidejű folyósítást kizárja. A főszabály szerint ilyen esetben a már kiutalt és felvett egyéb ellátás összegét beszámítják az új határozattal megállapított visszamenőleges ellátás összegébe, vagyis az új ellátás visszamenőleges összegéből csak annyit folyósítanak, amennyivel az új ellátás visszamenőlegesen járó összege a korábbi folyósított ellátások összegét meghaladja. Viszont, ha az új ellátás összege kevesebb, mint a korábban folyósított ellátás összege, akkor a visszamenőlegesen megállapított ellátás idejére a különbözet összegéig jogalap nélküli folyósítás keletkezik, amelynek megtérítésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátásban részesülőt kötelezi.
A hírlevélben azt is részletezi, hogy a nyugellátásban részesülőknek milyen bejelentési kötelezettségeik vannak, és mi ezek törvényi alapja. Így például a hatóság felhívására 15 napon belül közölni kell a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat. A törvény erejénél fogva, felhívás nélkül kell szintén 15 napon belül bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. Külföldön élő vagy tartózkodó jogosult esetén a megjelölt személyek vagy a nyugellátás felvételére jogosított más személy a jogosult halálának tényét és annak időpontját tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.
Az adatközlés elmulasztásának tipikus esetei, ha elmarad:
- a külföldön élő vagy tartózkodó magyar nyugdíjas elhalálozásának bejelentése,
- az öregségi nyugdíjban részesülő személy közszférában történő foglalkoztatásának bejelentése,
- az éves keretösszeg elérésének bejelentése korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság esetén,
- a nyugdíjas várhatóan 90 napot meghaladó külföldi tartózkodásának bejelentése.
Hogy milyen bejelentési kötelezettségei vannak a nyugdíjasoknak, arról is írtunk az év elején.
The post Nyugdíj: számos okból kaphatunk olyan összeget, ami nem is illet meg minket first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
