Az elmúlt években egyértelműen a XIII. kerület volt a főváros legtöbbet változó kerülete, hiszen az ipari területek, illetve értékeket felmutatni legtöbbször nem képes aprócska házak eltűnését lakó- és irodacélú épületek építése követte.

Ez a folyamat jó eséllyel a következő években sem áll meg, hiszen a rendszerváltás óta az MSZP által irányított kerületben ma is találunk rozsdaövezeti akcióterületeket, amelyek már fejleszteni vágyó beruházók kezébe kerültek. Az ő dolgukat szeretné megkönnyíteni egy július 8-án közzétett, július 16-ig véleményezhető kormányrendelet-tervezet, amelyet célzottan az egykori Láng Gépgyár területére szabtak.

A hosszan kanyargó szövegből kiderül, hogy a rendelet elfogadása esetén a 25896/2 alatti helyrajzi számon (XIII. Váci út 152–158.) a kerület, illetve a különböző hatóságok még kevesebb kontrollal bírnának, hiszen

• az építési engedély megszerzéséhez a beruházónak nem kellene zöldfelületi tanúsítványt készíteni,
• a területre, illetve az arról leválasztott új telkeken nem lenne szükség közterület-alakítási tervek készítésére vagy alkalmazására,
• nem lenne kötelező a településkép-védelmi tájékoztatás, valamint a szakmai konzultáció,
• a közútkezelői és forgalomtechnikai nyilatkozatot csak az épületek és építmények használatba vételi, illetve üzemeltetési engedélyének kiadásáig, tehát az építkezés végéig kellene megszerezni,
• az egykori gyár területén telekalakítási, építési, valamint változtatási tilalmat az Önkormányzat nem alkalmazhatna,
• a telekalakításról – ez több kisebb részre való tagolást jelent – szóló hatósági eljárásoknak nyolc napon belül végig kell futnia.

A tervezet többek közt hozzáteszi, hogy:

• az Önkormányzat szabályozási tervén szereplő építési övezethatárokat nem kellene figyelembe venni,
• a maximális épületmagasság 65 méter lehet,
• a zöldfelületi aránynak meg kellene haladnia a 25%-ot,
• a terepszint feletti beépítettség nem léphetné túl a 65%-ot, kivéve a földszinten, illetve az első és második emeleten, ahol 80% a felső határ,
• a terepszint alatti beépítettség akár teljes is lehet,
• egy épület homlokzati szélességét 180 méterben maximalizálnák,
• a fapótlási kötelezettség csak az utolsóként kiadott használatba vételi engedély kiadásáig teljesítendő, így egy több ütemből álló beruházásnál akár hosszan elnyúlhat,
• a földalatti beépítésre helyezett legalább 15 centiméter vastagságú ültetőközeg, egyszintes növényállománnyal 25%-ban számítható be zöldfelületként, a zöldhomlokzat azonban 100%-ot érne,
• a lapostetőkön nem lenne kötelező a zöldtető,
• az erkélyek között nem kellene vízszintesen távolságot tartani,
• a szintterület számításánál az erkélyek és loggiák alapterülete nem számítana,
• minden nem beépített 120 négyzetméteres területre egy legalább 9 centiméter törzsátmérőjű, közepes lombot adó fa lenne helyezendő,
• terepszint felett is épülhetne teremgarázs (parkolóház),
• a közforgalom elől nem elzárt magánutakon, illetve a telken belül nem kellene kötelezően fasort telepíteni.

A szövegben egy érdekes részlet is lapul: eszerint a Dagálysétány utca, a Karikás Frigyes utca, illetve a Turbina utca találkozásánál lévő területrészen leválasztandó telekrészen nem épülhetne lakóház, bármi más – szociális, konferencia, szálláshely, művelődési, kulturális, sport, vendéglátó vagy vegyes rendeltetésű épület – azonban igen, a végeredmény azonban maximum negyven méter magasra nyúlhatna az utcaszint fölé.

A terület sorsa egyébként érdekesen alakult: a magyar ipartörténet fontos részét képező üzemet 2011-ben zárták be végleg, épületeinek egy része pedig már hosszú ideje üresen áll. A területen 1873-ban, egy volt keményítőgyár átvételével jelent meg a gyáros Láng László, aki átépítette, valamint bővítette az új tulajdonát. Az üzem száztíz éve a szomszédos Eisele Gépgyár ingatlanjait is magába olvasztotta: ezek közül a Váci út sarkán lévő épület Alpár Ignác tervei nyomán, 1890–1891-ben született, 1999 óta pedig műemléki védettséget élvez.

Az egykori Láng Gépgyár ingatlanjait 2021-ben elsőként jelölték ki rozsdaövezeti akcióterületként, hamarosan pedig a fejlesztés részletei is kiderültek: ezek szerint a Rahimkulov családhoz köthető gazda lakó- és irodaépületeket, szállodát, illetve zöldterületet álmodtak meg ide, a kivitelezés azonban végül nem kezdődött meg.

A Paulinyi & Partners építésziroda oldalán 2022 januárjában feltűnt koncepciótervek vegyes érzéseket keltettek, hiszen a bruttó 280 ezer négyzetméternyi felszín feletti, illetve 130 négyzetméternyi földalatti fejlesztés képeiből, valamint a hozzájuk kapcsolt információkból kiderült, hogy szinte csak az Alpár-épület maradna a helyén, körülötte pedig egy 230 szobás, négycsillagos hotel, 1424 lakás, illetve rengeteg irodatér születne.

Az már ekkor is elhangzott, hogy a legmagasabb, 18 emeletes épület magasságát nem emelnék 65 méter fölé. Ez éppen megegyezik a budapesti toronyházakat ellenzők számára az elmúlt években lélektani határként emlegetett magassággal, amit a közeli Göncz Árpád Városközpontban született Agora Tower is tart, a főváros világörökségi látképét átíró MOL-torony 143 méterével azonban bőven túllép.

A beruházás fejleményei az építési hatósági rendszer publikus felületének 2024-es beszántása óta sokkal nehezebben követhető, hiszen az engedélyig jutó tervcsomagoknak egyetlen lapja sem látható többé a nyilvánosság számára, az azonban biztosra vehető, hogy az egykori gyár területén 2022 szeptemberében megnyitották a bontáshoz szükséges elektronikus naplót, így változások az elmúlt három évben is történtek. A tulajdonos közben kétszer is szerzett építési engedélyt – az elsőt 2022 októberében, a másodikat 2023 februárjában adták ki –, a részletekről azonban semmit sem tudni.

A XIII. kerületi önkormányzat, valamint a főépítész a közlemények szerint a koncepciót kezdetben még támogatta, rövidesen azonban már hevesen tiltakozott az építkezés ellen. A kormány a projektet válaszul kiemelt beruházássá minősítette, így a kerület alkotmányjogi panasszal élt. Próbálkozásukat az Alkotmánybíróság elutasította.

The post Kormányrendelettel írnák át a rozsdaövezetté vált Láng Gépgyár területének beépíthetőségi határait first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu