Amikor először találkoztam a gondolattal, hogy a civilizációnk össze fog omlani, erőt vett rajtam a szorongás, és álmatlan éjszakáim voltak. Aztán túljutottam a mélyponton – az ember mindent meg tud szokni. Egy idő után már együtt tudtam élni ezzel a gondolattal. Egyébként is, látszólag minden rendben: folyik a víz a csapból, tudok telefonálni, van a boltban banán. Ma is úgy megyek vásárolni, hogy most tudok venni ezt-azt, de lehet, hogy később ez nem így lesz. Ezzel a tudatossággal élem a hétköznapjaimat

– meséli Horváth-Szováti György, aki eredeti szakmája szerint mérnök, és 2020-ban talált rá a Deep Adaptation Hungary – Készülj & Alkalmazkodj elnevezésű Facebook-csoportra. A fent említett érzelmi mélyponton ekkor már régen túl volt: azt 2006–2007 környékén élte át, amikor először hallott arról, hogyha minden így megy tovább, az emberiség súlyos válságok elé néz.

„Amikor találkoztam a mélyalkalmazkodás csoporttal, megörültem, hogy annak idején nem valamiféle patológiás állapotba kerültem. Rájöttem, hogy a téma másokat is ugyanúgy foglalkoztat. A mélyalkalmazkodás a külső és belső utak kereséséről szól. A külső megközelítéshez tartozik például a tanyára költözés, a felhalmozás, a prepperkedés. A belső megközelítés pedig egy szellemi és lelki munka. A kettő nem zárja ki egymást, inkább kiegészíti. Olyan emberekkel kell együttműködni, akikkel a becsapódás káros hatásai enyhíthetők” – vallja Horváth-Szováti György, aki ennek megfelelően létre is hozta a soproni mélyalkalmazkodó csoportot, mely nagyjából harminc főt számlál. Magánéleti okokból az elmúlt időszakban eggyel hátrébb lépett, de reméli, a jövőben élővé tudja majd tenni a közösséget, mert elmondása szerint fontos lenne, hogy a tagok alkalomadtán eszmét és vetőmagokat is cserélhessenek egymással.

De mi is az a mélyalkalmazkodás, mik a főbb állításai, és hogyan honosodott meg Magyarországon is?

A mozgalom születése egy 2018-as tanulmánnyal kezdődött, amely Jem Bendell, a University of Cumbria fenntartható vezetés professzorának nevéhez fűződik. Az írásban Bendell szakított a fenntarthatósággal foglalkozó kutatók és zöld aktivisták bevett alapállásával, miszerint az emberiség előtt álló ökológiai válság – élén az éghajlatváltozás problémájával – azonnali cselekvéssel még kezelhető.

A professzor szerint az emberi tevékenység nyomán kibontakozó megannyi negatív környezeti változás megállíthatatlan, és végül egy civilizációs összeomláshoz vezet. Sőt, mi több, ez a lassú összeomlás már el is kezdődött, a globális ipari civilizáció napjai meg vannak számlálva.

A tanulmány eredetileg a Sustainability, Accounting, Management and Policy Journal című tudományos folyóiratban jelent volna meg, de az végül nem fogadta be az írást, amelyet így Bendell az egyetem honlapján közölt.

Annak ellenére, hogy a tudományos világ egyes szereplői erős kritikával illették a dolgozatot, a professzornak sok követője akadt. Bár az összeomlás szerintük nem kerülhető el, mégsem várják tehetetlenül a világvégét. Az általuk kívánatosnak tartott cselekvés az alábbi négy fogalomra épül:

• a megtartásra, ami az igazán értékes dolgok megőrzését jelenti,
• az elengedésre, ami lemondás olyan dolgokról, amik csak rontanak a helyzeten,
• a visszahozásra, ami azoknak az eszközöknek, képességeknek és tudásnak a felélesztését jelenti, amelyek korábban jelen voltak a társadalmakban,
• és a megbékélésre, ami akár konkrét személyekhez, akár a megmásíthatatlan összeomlás elfogadásához is kapcsolódhat.

De hogy nézne ki egy ilyen összeomlás a gyakorlatban?

The post Ez nem klímahiszti, hanem klímagyász – így készülnek a társadalmi összeomlásra a magyar mélyalkalmazkodók first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu