Egy joghallgató és két kereskedelmi bank panaszolta be a devizahiteleseket képviselő Marczingós Lászlót az ügyvédi kamaránál, amit Arató Gergely (DK) az ügyvéd „meghurcolásának” nevezett, amikor arról kérdezte Tuzson Bence igazságügyi minisztert, hogy megint a bankoknak kedvez-e a rendszer.

Az ellenzéki képviselő Marczingós Lászlóra hivatkozva azt írta: az Európai Unió 2019/1937 számú, úgynevezett bejelentővédelmi irányelve (Whistleblower Directive) alapján, önmagában a fegyelmi eljárás elindítása is megfélemlítő hatású lehet, különösen olyan jogászi munka esetén, amely a polgárok alapvető jogainak érvényesítését célozza, jellemzően erőfölényben lévő intézményekkel szemben. Az ügyvéd hivatkozott az Európa Tanács ügyvédek védelméről szóló egyezményére is, amelyet Magyarország mindmáig nem ratifikált, jóllehet az egyezmény célja, hogy az ügyvédi munka – különösen az emberi jogi és közérdekű jogvédelem – függetlenségét és biztonságát biztosítsa, a jogállamiság elvének megfelelően. Arató Gergely ezek alapján az alábbi kérdéseket tette fel:

• 1. Mit tesz a Kormány annak érdekében, hogy az ügyvédi munkát végző jogászok – különösen a közérdekű jogvédelemben dolgozók – megfelelő védelmet élvezzenek a hatalom, gazdasági szereplők vagy más befolyásos szereplők esetleges visszaéléseivel szemben?
• 2. Átültette-e Magyarország teljes körűen a 2019/1937-es EU irányelvet a magyar jogba, különösen az ügyvédi munkával összefüggésben tett bejelentések és azok megtorlásának tilalma tekintetében?
• 3. Ha igen, akkor miért nem szerez érvényt a Kormány az ügyvédek megfelelő és hatékony védelmének, különös tekintettel a független és szabad joggyakorlás elvére?
• 4. Ha az irányelv átültetése nem történt meg maradéktalanul, mikorra várható annak teljes körű implementálása?
• 5. Csatlakozik-e Magyarország az Európa Tanács ügyvédeket védő egyezményéhez, és tervezi-e a kormány ennek ratifikálását a közeljövőben?

A Demokratikus Koalíció képviselője szerint kérdései nem csupán a konkrét ügyre vonatkoznak, hanem a jogállamiság, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, valamint az ügyvédi függetlenség és biztonság rendszerszintű garanciáira is. E garanciák hiánya sérti az uniós és nemzetközi normákat, különösen akkor, ha a jogi képviseletet ellátó személyeknek a munkájuk miatt kell retorziótó tartaniuk.

Tuzson Bence helyett államtitkára, Répássy Róbert válaszolt. Azt írta, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló törvény értelmében az ügyvédi kamara a végrehajtó hatalomtól független. Fegyelmi felelősségre vonás akkor indul, ha az ügyvéd a tevékenységével a jogszabályban, a kamara alapszabályában, etikai szabályzatában meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti. A fegyelmi vétség kivizsgálásáról a fegyelmi eljárásról külön kamarai szabályzat rendelkezik. A kamara hivatali tekintélye és függetlensége megőrzése érdekében saját hatáskörben vizsgálja a bejelentés körülményeit a fegyelemi eljárás előtt.

Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy az Alkotmánybíróság több határozatában is levezette, a kamarai érdekképviselet az ügyvédi hivatás jellegéhez és az igazságszolgáltatásban betöltött szerepéhez igazodóan az állami szervekkel szembeni védelem és a független működés intézményes garanciája. A jogbiztonság szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy a kamara a közhatalommal szemben az ügyvédségnek intézményes tekintélyt, intézményes jogvédelmet, intézményes ellensúlyt biztosítson. Ezzel összhangban az ügyvédek tevékenysége feletti közhatalmi felügyeletet is ez az államtól független, autonóm köztestületként működő szerv látja el a fegyelmi jogkör gyakorlásán keresztül.

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény „az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.” A törvénnyel és az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására köteles kormányzati szervek kijelöléséről szóló kormányrendelettel Magyarország már eleget tett kötelezettségének. Az Európa Tanács ügyvédeket védő egyezményét 2025. május 13-án nyitották meg aláírásra. Jóllehet az Egyezményt több tagállam aláírta már, de ezt nem követte még az aláíró felek ratifikációja. Az Egyezmény hatálybalépéséhez 8 aláíró fél (közöttük 6 tagállam) ratifikációja szükséges, tette hozzá Répássy Róbert.

Marczingós László korábban a 24.hu-nak azt mondta: az Európai Unió Bírósága kulcsfontosságú ítéletet hozott a devizahitelesek szempontjából, amikor egyértelművé tette, hogy a szerződésekbe utólag nem lehet belenyúlni, nem lehet tartalmilag módosítani azokat, ahogyan azt a kormány tette. Az ügyvéd szerint a luxembourgi székhelyű bíróság ítéletét Magyarországon próbálják félremagyarázni, de az minden devizahiteles szerződésre vonatkozik.

The post Reagált a kormány Marczingós László „meghurcolására” first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu