Szent Gellért Giorgio Sagredo néven, egy gazdag kereskedőcsalád gyermekeként született Velencében 977-ben. Benedek-rendi szerzetesnek adták, nevét azután változtatta Gellértre, miután édesapja – akit szintén így hívtak – 995-ben szentföldi zarándoklaton elesett az arabok elleni harcban. Tehetségének köszönhetően egyre feljebb emelkedett, a velencei rendházban apátnak választották, ám három évvel később, 1015-ben lemondott tisztségéről és a Szentföldre indult a keresztény hitet terjeszteni – írja a Rubicon.hu. Útja elején azonban viharba került, az adriai Szent András-sziget bencés rendházában kényszerült rostokolni, ahol megismerkedett Razina pannonhalmi apáttal. Ő beszélte rá, hogy menjen inkább István király udvarába, állítólag épp Nagyboldogasszony napján találkozott a magyar királlyal Székesfehérváron. Aznapi prédikációja hatására István rögvest rá is bízta fia, Imre herceg nevelését, amit Gellért isteni látomás hatására el is vállalt.
Diplomáciai feladatokat is ellátott az udvar megbízásából, majd amikor Imre 15 éves lett, tanítója Bakonybélre vonult vissza, hogy remeteségében az írással foglalkozhasson. Magányát 1030 táján, István király hívására adta fel, aki a csanádi püspökként az újonnan létrehozott egyházmegye megszervezését adta neki feladatul. Tömegesen térítette meg a magyarokat, számos csodát vitt véghez, majd a köztiszteletben álló egyházi vezető István 1038-as halála után fokozatosan szembekerült a nagy király örököseivel. Orseolo Pétert azért kritizálta, mert idegenpártoló politikájában veszélyt látott a magyar egyházra nézve, Aba Sámuellel pedig azután szállt szembe, hogy a király Csanádon 50 főurat meggyilkoltatott.
A püspök a fiatal magyar egyház védelmének érdekében 1046-ban, a Vata-féle pogánylázadás kitörése után Fehérvárról Vazul fiai elé indult. A halála előtti estén, Diósdon megjósolta útitársainak vértanúságát, amit 1046. szeptember 24-én, a mai budapesti Szabadság híd közelében szenvedett el. Ezen a napon Gellért pogány magyarokkal találkozott össze a dunai révnél, akik a kereszténység iránti gyűlöletüktől vezetve
egy kordéra kötötték, és a Kelen-hegyről (a mai Gellért-hegy) a mélybe taszították a püspököt, majd a Duna partján a fejét is betörték.
Először a pesti Boldogasszony-templomban – a mai Belvárosi Plébániatemplom helyén – temették el, majd testét Csanádra szállították, ahol rövid időn belül jelentős Gellért-kultusz alakult ki. Szent László király közbenjárására 1083. július 26-án avatták szentté Csanádon, ahol a 14. század végéig őrizték ereklyéit. Földi maradványait később Murano egyik templomába szállították, kultusza azonban továbbra is jelentős maradt Magyarországon.
The post Így halt meg az első magyar vértanú first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
