Van abban némi irónia, hogy a matcha tea évszázadokon át a japán nemesek, szamurájok és papok kiváltsága volt, a hosszú élet féltve őrzött titka, ma meg bárki besétálhat egy speciality kávézóba vagy egy kifejezetten az élénkzöld italnak szentelt matcházóba, és bagóért megvásárolhatja – sőt, vehet belőle zabtejes, oreós, mangós vagy epres verziót is. Jó, a bagóért talán túlzás; egy sima matcha tea 1800 Ft körül mozog, az ízesített verziók pedig általában bőven 2000 Ft fölé rúgnak (nem hiába lett a matcha rövid úton a modern világban is státuszszimbólum). Az viszont biztos, hogy ha az ember Budapest belvárosában eldob egy követ, az jó eséllyel egy matchát is kínáló vendéglátóipari egységen landol.

Egy hazai matcházó alapítójával és egy dietetikussal jártunk utána, hogyan lett „a japánok zöld aranyából” a Z-generáció divatcikke, hogy idézte elő az Instagram és TikTok-őrület a nemzetközi matchahiányt, tényleg kimerülhetnek Japán készletei, és hogy valóban a matcha-e a hosszú élet titka?

Kínából a japán teaszertartás főszerepébe

A matcha japánul egyszerűen őrölt teát jelent. Abból a növényből, a Camellia sinensisből ered, amiből minden igazi tea – és természetesen Kínából származik. Mire Japánban elkezdte bontogatni a szárnyait a teakultúra, Kínában a legendák szerint már évezredes hagyománya volt. Ugyan még nem matchának hívták, de a 11. században a kínaiak már rendszeresen fogyasztottak porrá őrölt, forró vízzel kevert tealeveleket. Japánba a 12. században, egy Eisai nevű buddhista szerzetes révén jutott el, aki nemcsak az első facsemetét és magokat, de a tea elkészítésének módját is magával vitte. Eisai egyik tanítványa, Myōe szerzetes aztán több teaültetvényt is létrehozott, közöttük a Kiotó prefektúra déli részén fekvő Udzsi-i ültetvényt, ami napjainkban is a leghíresebb, legnagyobb matchatermelő régió, „a matcha teák Mekkája”.

Nem véletlen, hogy a szerzetesek foglalkoztak vele először: Eisai idejében a teára még inkább gyógyszerként tekintettek, a matcha elődje eleinte a Zen kolostorokban és az elit köreiben jelent csak meg. Az a verzió nem igen hasonlított még a mai matchára, az ugyanis csak körülbelül a 16. században terjedt el, hogy a betakarítás előtt hetekre lefedik, és árnyékban nevelik a teacserjéket.

Pedig a ma, általunk ismert matcha szempontjából ez a lépés kulcsfontosságú: ennek köszönheti vibráló zöld színét és jellegzetes umami ízét is.

A napfény megvonása ugyanis gátolja a levelek fotoszintézisét, ezzel elősegíti az umamiért felelős L-theanin termelődését, és növeli a levelek klorofill koncentrációját, ami meg az élénkzöld színt eredményezi.

A matchatermesztés ma is használt technikájának kialakulásával párhuzamosan, a 16. században terjedt el „A Tea Útjának” is nevezett japán teaszertartás, aminek aztán a matcha tea lett a főszereplője. Emiatt van az is, hogy ha az ember matchapor-vásárlásra adja a fejét, általában minimum három kategóriából választhat:

• a ceremoniális matcha a legmagasabb minőségű (ennek megfelelően legdrágább) verzió, ami kifejezetten a szertartásos fogyasztásra készül,
• a prémium matchát ajánlják hétköznapi fogyasztásra (akár mindenféle lattéban és ízesítéssel),
• a kulináris matcha pedig inkább főzéshez és sütéshez ideális.

A kétezres években a többség még azt sem tudta, mi fán terem

Hogy hogyan hódította meg a japán teakülönlegesség a világot (és Budapestet), azt Harmati Attilával, a Kálvin téri Matcha Tsuki alapítójával igyekeztünk feltérképezni. Amikor ők 2020-ban megnyitottak, nemcsak a fővárosban, de egész Magyarországon az első tematikus matchabár voltak.

Az első egy-két év döcögős volt. Akkoriban még viszonylag kevés ember matcházott, kevesen ismerték. Ráadásul amint megnyitottunk, megérkezett a nyakunkba a pandémia. Végül azért tudtunk fennmaradni ebben az időszakban, mert megnyíltak a határok, és egyre több turista érkezett: külföldön ugyanis jobban ismerik már a matchát, ezen a téren is évekkel előttünk járnak. Bécsben például van olyan matchabár, ahova 2006 óta járunk. Akkoriban Magyarország nagy része még azt sem tudta, mi fán terem a matcha

– meséli lapunknak.

The post A matchaőrülettel már Japán sem bírja tartani a lépést, de tényleg ez a zöld por volna a hosszú élet titka? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu