Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) volumene 2025 második negyedévében a nyers adatok szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit – jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal bővült. Az első félévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,1 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
Az első becslés szerint a bruttó hazai termék növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen az információ, kommunikáció teljesítménye járult hozzá. A gazdaság teljesítményét az ipar és a mezőgazdaság fékezte.
Nem találták el a számokat, de a prognózis változatlan
Április 1-én Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még arról írt, hogy a magyar gazdaság negyedévről negyedévre magasabb fokozatba kapcsol, így a második negyedévben már 1,5 százalékkal nőhet a GDP – emlékeztetett rá a hvg.hu
Július 30-án azonban az Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) már úgy kommentálták a második negyedéves GDP-becslést, hogy
amíg tart a háború, addig ez a növekedési ütem a reális, ha béke lesz, a növekedés gyorsulni fog.
Minél előbb lesz béke, annál gyorsabb lesz a gazdaság növekedési üteme – idézi az MTI a kommentárt.
Az NGM friss becslése szerint 2025 harmadik és negyedik negyedévben a magyar gazdaság éves alapon 1–2 százalék körüli GDP-bővülést érhet el, így az év egészét tekintve 1 százalékos GDP-bővülés várható. A második negyedéves GDP alakulására negatívan hatott a kedvezőtlen külső környezet (pl. a vámháború és a német gazdaság gyenge teljesítménye), továbbá a mezőgazdaság gyengébb teljesítménye, amely a kedvezőtlen időjárás miatt fellépő aszályra vezethető vissza, amit az élénk fogyasztásnak köszönhetően a szolgáltatói ágazatok növekedése, valamint az építőiparban bekövetkezett fordulat ellensúlyozott – elemezte a minisztérium.
A közleményben kifejtették: a gazdaságpolitika célrendszere változatlan, a lehető legnagyobb gazdasági növekedés elérését hat alappillér – a kkv-k fejlesztése, 150 gyár építése, az adócsökkentés folytatása, az áremelések elleni küzdelem, a lakhatás és otthonteremtés támogatása és a bérek növelése – biztosítja, amelyek megvalósítását már 70 kormányzati intézkedés támogatja. A gazdaság húzóerejét a belső fogyasztás (pl. turizmus és kiskereskedelem) bővülése jelenti, amelyet a reálbérek több mint 1,5 éve tartó emelkedése, az adócsökkentések, valamint a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzését szolgáló intézkedések tesznek lehetővé. A fogyasztás bővülését az év második felében, valamint 2026-ban életbe lépő programok tovább fokozzák, így a családi adókedvezmény emelése, a háromgyermekes anyák, majd fokozatosan a kétgyermekes anyák szja-mentessé válása, a nyugdíjasok élelmiszer-vásárlási utalványa és az ágazati bérfejlesztések.
The post Nem jött be Nagy Márton jóslata, megjöttek a friss GDP-számok first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
