Az év első felében hazánkban nyolc százalékkal kevesebben születtek és három százalékkal többen haltak meg, mint 2024 első hat hónapjában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. A demográfiai krízis olyan súlyos, hogy a halálozások száma január óta országosan 85 százalékkal haladta meg a szülésekét.

A folyamat több okra vezethető vissza, döntő szerepet játszik benne, egyebek közt a fiatalok egyre növekvő arányú kivándorlása, a magyar gazdaság pangása és az ezt kísérő inflációs nyomás, valamint a szülészetek drasztikus átalakítása. A Válasz Online ez utóbbi pontot elemezte részletesen a hálapénz tiltása előtti utolsó, 2020-as év és a 2024-es év adatainak egybevetésével.

A hálapénz történelmi jelentőségű kriminalizálásával együtt megszüntették a szabad orvosválasztást, mert a paraszolvencia másként nem volt kivédhető. Így a középosztálybeli nők nem szülhettek többé a közkórházban annál az orvosnál, akihez privátban jártak a várandósságuk alatt. Válaszul a családok megindultak az állami családbarát szülészetek felé, mert azt remélték, azokban nagyobb az esélyük arra, hogy az ügyeletes orvosnál személyre szóló gondoskodást kapjanak.

Következő lépésként azonban nem ezeket fejlesztették, hanem a szabad intézményválasztást is megszüntették, a nők járulékukért cserébe már csak abban a kórházban szülhetnek, ahova a lakóhelyük szerint tartoznak.

A magánszülészetek érzékelték a lakossági igényt, és felár ellenében szabad orvos- és szülésznőválasztást hirdettek. Az utóbbi években ennek hatására jelentős méretű privátszülészetek jöttek létre.

Az elmúlt évek adatainak elemzésével a következő jelenségeket azonosították:

• Folytatódik a visszaesés a népszerű állami szülészeteken 2020, a hálapénz megtiltásának éve óta. A közintézményeken nem látszik a pánik jele. A szülészeteknél annyi volt észlelhető, hogy az összes állami kórház megkapta a modern családbarát módszerekhez szükséges eszközöket. Ám, a kórházak helyzetét még egy ekkora forgalomcsökkenés sem érinti drasztikusan, mivel ma már költségvetésük döntő részét fix tételek – bérek, rezsi, takarítási, felújítási költség – adják. Vagyis ilyen durva beszakadásnál is pénzüknél maradnak. A keresetek fedezetét az egészségbiztosító szintén az intézmények forgalmától függetlenül utalja ki a kórházaknak, és ők is teljesítményüktől függetlenül fizetnek a dolgozóiknak. A magyar egészségügy problémáinak ez az egyik eredője. A Pintér Sándor irányította Belügyminisztérium túl bonyolultnak tartja a kórházak teljesítményarányos finanszírozási rendszerét, vagyis azt a kapitalista viszonyok között megszokott helyzetet, hogy több és nehezebb munkáért több pénz járjon. Visszatérnének a szocializmus idejében általános fix összegű finanszírozáshoz. A változtatások miatt az amúgy is pénzhiányos közfinanszírozott egészségügy bebetonozott lábakkal kénytelen versenyezni a magánegészségüggyel. Korábban a hálapénz jelentős teljesítményösztönzőként hatott, amit megszüntetése után semmivel sem helyettesítettek. Válaszként középosztálybeli családok ezrei menekültek az állami szülészetekről a magánba.
• Rekordszinten a császármetszések száma: Az Egészségügyi Világszervezet 10–15 százalékos ajánlásával szemben sokkolóan magasak a magyar császármetszési arányok, és még annál is magasabbak, mint korábban voltak. A magasabb császármetszési arányt az is magyarázza, hogy a magánkórházak gyakran közkórházak dolgozóit bízzák meg a szülések levezetésével. Megtehetik, mert az állami egészségügy bérei az emelés ellenére sem versenyképesek a magánklinikákéval. A császármetszések melletti döntéssel a magánintézmények minimalizálni szeretnék a szülészetben gyakori és rendkívüli költséges műhibapereket. Mindennek következtében ezrével végezhetnek olyan hasi műtéteket, amelyek nagy része elkerülhető lenne. Mindez visszahat a születések számára, például azért, mert egy hasi műtétből lassabban lehet felépülni. Sok orvos hosszabb kihagyást javasol a terhességek között, a jellemzően 30 éves kor utánra tolódó első szülések miatt a párok időzavarba kerülhetnek.
• A szülészetek adatai közül csak a születések és ezen belül a császármetszések száma nyilvános. Már ha valaki megtalálja az egészségbiztosító honlapján, mert a legtöbb kórház nem ismerteti a saját számait. A nők nem tudhatják meg azt a fontos mutatót sem, milyen arányban sikerül császármetszés után úgy kísérni a következő szülést, hogy a baba természetes úton szülessen meg. Nem hozzák nyilvánosságra, hány százalékban alkalmaznak sikeres gátvédelmet, vagy gátmetszést az intézményben.
• Krízisben a családbarát fővárosi szülészetek. Magyarországon az utóbbi évtizedekben nem alakult ki egységes szülészeti szemlélet. Egyes intézményekben több orvos és szülésznő vallotta magáénak a modern, családbarát szülészeti elveket, máshol megállt az idő, és a gátmetszés, háton szülés, hormonnal gyorsítás háromszögében ragadtak, vagy éppen sorozatban végeznek császármetszést. Az intézmények harmadik csoportjában a különböző szemléletű orvosok egymás mellett dolgoznak. Utóbbi helyeken a hálapénzes időkben a fizetőképes nők olyan orvost és szülésznőt választottak, akinek szakmai elve és saját elképzelése közel állt a kismamáéhoz. A hálapénzzel együtt ez a lehetőség megszűnt, mindez sok esetben családbarát szülészetek forgalmának zuhanását hozta maga után.
• A magánszülészetek sem tudnak tovább nőni. 2024-ben ugyanakkor lezárult a magánszülészetek gyors felfutási időszaka is. Miközben vidéken több szülészet bezárt, a fővárosban a csökkenő születésszám ellenére a korábbi tíz szülészet helyett jelenleg 14 működik, a tíz állami mellett négy magán versenyez a betegekért. A hálapénz megszüntetése óta elképesztő átalakulás történt a szektorban. Már 2022-re az ötödik legnagyobb fővárosi szülészet egy magánkórházban a TritonLife-ban lett. 2024-ben tehát minden idők legalacsonyabb születésszámait láttuk, ehhez képest 2025 első félévében a fővárosban további 14 százalékot estek a számok.
• A kormány feladata az új családbarát kórház tervét. A kabinet 2017-ben döntött úgy, hogy létrehoz egy családbarát szülészeti intézményt a fővárosi Bethesda Kórházon belül. 2022-re meglettek a hatósági engedélyek, ám azóta sem történt egy kapavágás sem, mert az infláció hatására megnőttek a költségek, a gazdasági pangás, az uniós pénzek elapadása miatt pedig rengeteg fejlesztést törölt a kormány.
• Vidéken a kiskórházak megmaradása a tét. Sok szülész vidéken is inkább kilépett a magánszektorba, ezért akkora a szakorvoshiány, hogy több intézmény sorsa egy-egy orvos megtartásán múlik.

The post Válság a magyar szülészeteken, már a magánkórházaknál is megállt a bővülés first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu