Polgármesterből Erdogan kihívója, majd politikai fogoly
Néhány hete három török nagyváros ellenzéki polgármesterét is őrizetbe vették – mindhárman az ellenzék legnagyobb politikai alakulatához, a Köztársasági Néppárthoz tartoznak. A CHP-t még a modern Törökország atyja, Kemal Atatürk alapította, a formáció a Török Köztársaság kikiáltása után közel 40 évig uralta az ország politikai életét. A baloldali nacionalistából szociáldemokratává váló alakulat ma az ellenzék fő ereje: itt tömörülnek legnagyobb számban a Recep Tayyip Erdogan és a kormányzó Fejlődés és Igazság Pártjának (AKP) iszlamizáló rezsimjét elutasító erők.
Számos nagyvárosban a CHP adja a polgármestert, így nem csoda, ha Erdogan rájuk igyekszik csapást mérni. Tudni kell azt is, hogy a leszámolás nem előzmény nélküli, hiszen Isztambul vezetőjét, Ekrem Imamoglut már korábban vád alá helyezték. Őt, és a most letartóztatott polgármestereket is korrupcióval, valamint terrorizmus támogatásával gyanúsítják. A CHP természetesen tagad, sokan politikai leszámolásról beszélnek.
A folyamatban lévő nyomozást politikainak, elfogultnak vagy előre megtervezettnek beállítani felelőtlen vádaskodás, ami sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát
– mondta erről Yilmaz Tunc igazságügyminiszter, aki szerint a hatóságok a törvényeknek megfelelően járnak el.
A most letartóztatottak között van Adana, Antalya és Adiyaman polgármestere is. Antalya Magyarországon is jól ismert turistaparadicsom: a déli, „török Riviérának” nevezett gazdagabb térség városai nagyrészt az ellenzék fellegvárai. Adana is itt található, emellett otthont ad egy amerikai katonai támaszpontnak is, ráadásul az ország ötödik legnépesebb városa.
A 20. század elejéig fővárosként funkcionáló Isztambul első embere, Ekrem Imamoglu a márciusi letartóztatásáig Erdogan legesélyesebb kihívójának tűnt a következő elnökválasztáson. A török elnök – úgy tűnik – miután országos szinten megszilárdította a hatalmát, most az önkormányzatokat is leuralná. Korábban is vettek már őrizetbe polgármestereket, jórészt a kurdok lakta délkeleti régiókban, ahol amúgy is szükségállapot van. Az azonban, hogy az ország központi részein, török etnikumú városvezetőket is őrizetbe vesznek, egyértelműen szintlépésnek számít.
Mindamellett az országos politikát befolyásoló korábbi leszámolások az Erdogannal előbb szövetséges, majd vele szembeforduló, mérsékelt iszlamista Fethullah Gülen hitszónok híveit érintették. A hatalom ugyanis azzal vádolta őket, hogy Gülen hívei álltak a 2015-ös, sikertelen puccskísérlet mögött. A liberálisokat és baloldaliakat sokáig csak a Gülen-ellenes hisztéria oldalvágányán zaklatták, most azonban ők kerültek a középpontba. Minden bizonnyal azért is történt így, mert a hitszónok valós hívei azóta egész egyszerűen „elfogytak”, a 2015-ös puccskísérlet pedig olyan régen történt, hogy azzal már nehezebb riogatni a török társadalmat.
Ráadásul a CHP ma már nagyobb veszélyt jelent Erdoganra nézve, mint Gülen hívei. Ma a legtöbb török nagyvárost ugyanis ők uralják, így viszont nem tud akadálytalanul működni az autokrácia: a helyi szinteken a fogaskerekek gyakran meg-megakadnak. Éppen ezért a rezsim célul tűzte ki, hogy itt is visszaszerzi az irányítást. Mivel ez a választásokon kevésbé működött, ezért most hatósági eszközökhöz nyúltak.
El akarják pusztítani az egyetlen dolgot, ami még a nemzet kezében van, azaz a szavazóurnát. Autoriter uralmat akarnak választások nélkül
– fogalmazott Özgur Özel, a CHP vezetője.
A Köztársasági Néppárt egyébként 2023-ban közel járt ahhoz, hogy leváltsa Erdogant. Jelöltjük az akkor tartott elnökválasztáson 48 százalék körüli eredmény ért el. Mindezt úgy, hogy a rezsim álellenzékieket is bevetett, illetve a CHP akkori jelöltje, Kemal Kilicdaroglu már nagyon idős volt. Őt aztán a pártelnöki székben a fiatalabb, dinamikusabb Özel követte. A 2024-es önkormányzati választásokon az ő vezetésével a CHP vereséget mért Erdogan pártjára: 85-ből 35 tartomány vezetését szerezték meg, és ők adják a legtöbb nagyvárosi polgármestert. Már nem csak Ankara és Isztambul környékét, valamint a török Riviérát igazgatják, de a korábban Erdogan törzsterületének számító Belső-Anatóliába is „belemartak” egy vastag sávban. Mivel a délkeleti országrész évtizedek óta a kurdokat képviselő koalíció területe, így Erdogannak csak a legfejletlenebb belső területek maradtak.
A vereség riadalmat okozott a kormánypártban.
The post Erdogan mostanra bezárta az autokráciáját first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
