A nyugdíj melletti munkavégzés (munkaviszony) után a foglalkoztatónak nem kell fizetnie szociális hozzájárulási adót (13%), a munkavállalótól pedig nem vonják le a tb-járulékot (18,5%), csak az szja-t (15%). Ez azt jelenti, hogy
- a társadalombiztosítás keretében mint munkavállaló a nyugdíjas nem biztosított, mert munkaviszonyban a munkabérét 2019. január 1-jétől – bármely más jogviszonyban a keresetét, jövedelmét 2020. július 1-jétől – nem terheli semmilyen járulék.
- Viszont a dolgozó nyugdíjas mégiscsak biztosított a társadalombiztosítás rendszerében, nyugdíjas minőségében.
De akkor jár neki szabadság, vagy nem, ha munkát vállal a nyugdíj mellett? A válasz igen, mert mint Farkas András felhívta rá a figyelmet, a Munka Törvénykönyve szerinti szabályozás éppen úgy vonatkozik a nyugdíjas munkavállalóra is, mint bármely másik dolgozóra. Ezért van, hogy szabadság és betegszabadság is jár a nyugdíjas munkavállalónak.
És ugyanazok a szabályok érvényesek a nyugdíjas munkavállaló szabadságára is, mint a nem nyugdíjasokéra. Azaz a szabadság naptári évente illeti meg a munkavállalót. Ha a munkavállaló munkaviszonya az év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár, a számítás során a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak (szabadságnapnak) kell tekinteni. A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság húsz munkanap, az életkor után járó pótszabadság a 45. életév betöltésétől évi tíz munkanap. Vagyis a nyugdíjas munkavállalónak a maximális szabadság jár, évi 30 nap.
A munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató. A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része a nem haladja meg az öt munkanapot. A munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot az október elsején vagy azt követően kezdődött munkaviszony esetén, illetve a felek naptári évre kötött megállapodása alapján az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki az életkor után járó pótszabadságot.
A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól (ez esetben a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani). Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni. A szabadságot megváltani nem lehet. Ez alól az egyetlen kivétel a munkaviszony megszűnése, amikor a ki nem adott arányos szabadságot meg kell váltani.
Betegszabadság a munkavégzés alatti keresőképtelenség tartamának első 15 munkanapjára (de legfeljebb évi 15 munkanapra) annak a nyugdíjas munkavállalónak jár, aki a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban dolgozik.
Ez a szabály is egyezik e nem nyugdíjas dolgozókéval. A betegszabadság napjaira járó távollétidíj-részt, ami a távolléti díj 70 százaléka, a munkáltató fizeti, ezért nem érinti e munkajogi rendelkezés hatályát az, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas a munkaviszonyára tekintettel a társadalombiztosítás rendszerében nem minősül biztosítottnak. A fél napot elérő töredéknap a betegszabadságnál is egész napnak számít. Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.
Táppénz viszont a nyugdíjas munkavállalónak nem jár (mert a nyugdíj mellett szerzett keresetet nem terheli társadalombiztosítási járulék, ami a táppénz fedezete lenne).
A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató a nyugdíjas munkavállalót is köteles a munkaviszonya kezdetétől számított 15 napon belül tájékoztatni a napi munkaidőről, az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, a munkakörbe tartozó feladatokról, a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. Kollektív szerződés a törvény rendelkezéseitől csak a munkavállaló javára térhet el.
The post Nyugdíj melletti munka: jár-e szabadság, betegszabadság, táppénz a nyugdíjas dolgozónak? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
