Mint a BBC cikke is írja, senki sem szeretne fizetés nélkül dolgozni, hát még azért pénzt adni, hogy dolgozhasson, kínai fiatalok körében mégis egyre népszerűbb olyan cégeknek fizetni, amelyek helyet biztosítanak a munkavégzés színleléséhez. A kínai fiatalok körében 14 százalékos a munkanélküliek aránya, egyre nehezebb valódi munkákat találni, ezért egyes fiatalok inkább fizetnek azért, hogy ne kelljen otthon maradniuk napközben.

Egy 30 éves férfi, Shui Zhou élelmiszeripari vállalkozása 2024-ben csődbe ment, így idén áprilistól napi 30 jüant (közel 1500 forint) költ arra, hogy bejárhasson a Pretend To Work Company (magyarul Tettesd a Munkát Társaság) nevű cég által üzemeltetett próbairodájába Dongguan városában, Hongkongtól 114 kilométerre.

Nagyon boldog vagyok. Olyan, mintha egy csoportként dolgoznánk együtt

– mondja Zhou, aki ilyenkor öt „kollégájához” csatlakozik, akik ugyanezt csinálják.

Ezeknél az irodáknál teljesen kötetlen a munkaidő, de Zhou általában reggel nyolcra érkezik és gyakran csak este 11 után távozik, és úgy érzi, hogy a napközben vele egy légtérben tartózkodókkal már barátokká váltak, és sokkal boldogabbnak érzi magát, mint mielőtt csatlakozott volna.

Az ilyen létesítmények egyre több kínai nagyvárosban feltűntek már, és teljesen hétköznapi irodáknak látszanak, számítógépekkel, internet-hozzáféréssel, tárgyalókkal és teaszobákkal felszerelve. A napi díjuk általában 30 és 50 jüan között mozog, ami időnként ebédet és innivalókat is tartalmaz. A résztvevők ahelyett, hogy csak ülnének, használhatják a számítógépeket álláskeresésre, vagy akár saját vállalkozásuk elindítására is. Az egyik iroda vezetője, Feiyu álnéven nyilatkozva azt mondta, hogy nem egy munkaállomást árul, hanem azt a méltóságot, amitől hasznosnak érezhetik magukat ezek a fiatalok, és a vállalkozására inkább társadalmi kísérletként tekint, hiszen nem tudja, hogy hosszú távon nyereséges marad-e. Feiyu szerint az ügyfelek 40 százaléka friss diplomás, akik azért jönnek, hogy fényképeket készítsenek, és ezzel bizonyítsák szakmai gyakorlati tapasztalataikat korábbi oktatóiknak, miután ha egy éven belül nem tudnak felmutatni egy munkaszerződést, a diplomájukat is elbukhatják. Egy kis részük azért érkezik, hogy így megbirkózzanak a szüleik által rájuk helyezett nyomással, míg a maradék 60 százalék szabadúszó, akik közül sokan digitális nomádok. Az átlagéletkor 30 év körül van, a legfiatalabb 25 éves.

A munkavégzés színlelésének jelensége ma már nagyon gyakori. A gazdasági átalakulás és az oktatás, valamint a munkaerőpiac közötti eltérés miatt a fiataloknak szükségük van ezekre a helyekre, hogy átgondolják a következő lépéseiket, vagy hogy átmenetként alkalmi munkákat végezzenek. Az álirodacégek az átmeneti megoldások közé tartoznak

– véli Dr. Christian Yao, a kínai gazdaságról oktató egyetemi előadó.

Magyarországon nem hallani hasonló trend kialakulásáról, habár a foglalkoztatottság közel 50 ezer fővel csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest.

The post Kínai fiatalok azért fizetnek, hogy úgy tehessenek, mintha dolgoznának first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu