Egy Alexandria közelében elsüllyedt kétezer éves város romjait – épületeket, sírokat, medencéket, halastavakat és egy ókori kikötőt – mutatták be ünnepélyes keretek között Egyiptomban. A hatóságok szerint a 2023-ban indított kutatási program feltárt helyszíne Kanópusz (Canopus) ókori város elővárosa lehetett – írja az MTI.
A Nílus deltájában fekvő Kanópusz fontos szerepet töltött be az Egyiptomban három évszázadon át uralkodó ptolemaioszi dinasztia, majd közel hatszáz éven át a Római Birodalom idejében. Idővel földrengések sorozata következtében és a tenger megemelkedett vízszintje miatt a város és a szomszédos Héraklion víz alá került.
A leletek között szerepelnek mészkőből emelt épületek – amelyek feltehetően Ozirisz és Szerápisz egyiptomi isteneknek szentelt kultikus építmények voltak – lakóházak, boltok és műhelyek. Ezek mellett sziklába vésett víztárolókat, halastavakat és medencéket is feltártak. Egy kereskedelmi hajót, kőhorgonyokat és a ptolemaioszi és római korból származó kikötői darut is találtak egy 125 méter mélyen fekvő rakparton, amelyet kikötőnek használtak a római és bizánci korban. Csütörtökön darukkal több szobrot is a felszínre emeltek.
Nagyon sok műtárgy van a víz alatt, de csak korlátozott számban emelhetjük ki őket, szigorú kritériumok szerint válogatva. A többi a vízalatti nemzeti kincsünk része marad.
– mondta Serif Fati turisztikai és régészeti miniszter.
A búvárok csütörtökön köteleket erősítettek három műkincshez, majd egyesével daruval kiemelték őket a jelenlegi Abukir-öböl iszapos vizéből. A kiemelt műtárgyak között szerepel egy kvarcitból (kemény homokkő) faragott szfinx, a rendkívül jó állapotban megmaradt szobron II. Ramszesz fáraó (i.e. 1279-1213) kártusa (keretbe írt neve) látható.
A leletek között van egy 2,17 méter magas, fej és láb nélküli gránitszobor, amely a feltételezések szerint a Ptolemaiosz-dinasztia uralkodásának utolsó szakaszából származik, és amely becslések szerint eredetileg öt méter magas lehetett, valamint egy ismeretlen római nemes márványszobra. Mohamed Iszmail Háled, a Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára elmondta, hogy 2001 óta most először emeltek ki az Abukir-öbölből műkincseket.
A régészeti kincsekben gazdag Alexandriát ma ugyanaz a víz fenyegeti, amely maga alá temette Kanópuszt és Hérakliont. A Földközi-tenger partján fekvő város évente több mint 3 milliméternyit süllyed és a tengerszint emelkedése miatt az éghajlatváltozásra legérzékenyebb övezetek között szerepel.
Még az ENSZ legoptimistább forgatókönyve szerint is a város egyharmada víz alá kerül vagy lakhatatlanná válik 2050-ig. Az ásatások is részei Egyiptom azon erőfeszítéseinek, hogy fellendítsék az idegenforgalmat, miután a Szuezi-csatornán – a másik fő költségvetési bevételi forrásában – csökkent a forgalom a Vörös-tengeren áthaladó hajók elleni támadások miatt.
The post Sorra hozzák fel a kincseket Egyiptom elsüllyedt városából first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
