Szinte egész Európát hőhullám sújtja, aki tudja, bekapcsolja a légkondicionálóját. Franciaországban komoly politikai üggyé vált a téma. A június legvégén Marine Le Pen, a francia szélsőjobb, a Nemzeti Tömörülés de facto vezetője bejelentette, ha hatalomra kerülnének, akkor „átfogó légkondicionáló-tervet” vezetnek be, ami az iskolákat, kórházak és más közintézményeket érintene.

A közszolgáltatások a légkondicionálás hiánya miatt nem működnek, ellentétben a világ több tucat országával. A vezetők úgy döntöttek, hogy a franciáknak szenvedniük kell a hőségtől, miközben ők nyilvánvalóan élvezik a légkondicionált járműveiket és irodáikat

– mondta Le Pen.

Marine Tondelier, a francia zöldek vezetője kigúnyolta a javaslatot, és ehelyett a városok zöldítésére, az épületek energia-hatékonnyá alakítására koncentrálna. Franciaország ökológiai átmenetért felelős minisztere, Agnes Pannier-Runacher a légkondicionálás használatát a maladaptáció kifejezéssel jellemezte (ez az evolúcióbiológiában a rossz vagy hiányos alkalmazkodást jelenti), és csak a rászorulókra korlátozná.

Európában a légkondicionálást sokáig végtelenül amerikai és felesleges luxusdolognak találták, emellett esztétikai, zaj és környezeti ellenérvek is felmerültek ellene, jóval komolyabb kérdést jelentett az otthonok melegen tartása télen, de a tartós hőség periódusai egyre hosszabbak a kontinensen.

Légkondik a világ körül

Ennek ellenére – amerikai szemmel – az európai otthonok egész alacsony számban vannak felszerelve klímaberendezéssel.

• Olaszországban nagyjából a felükben,
• Spanyolországban úgy 40 százalékukban,
• Magyarországon a KSH 2022-es adatai szerint országosan 27 százalékukban volt (Budapesten 36%)
• Franciaországban 20-25 százalékukban.

Hivatalos EU-s adat a háztartásokra leszűrve nem találtunk, csak annyit, hogy becslésük szerint 2030-ra 35 százalékot éri majd el. Ebből következtetve, illetve más források adatai alapján, jelenleg úgy 10-20 százalék körül lehet.

2023-ban az Európai Unióban a háztartások által fogyasztott energia 62,5 százalékát fordították az otthonok fűtésére, míg 0,6 százalékát a hűtésére. De a légkondicionálás gyakran megterhelik az országok áramhálózatát, ráadásul a Wall Street Journal (WSJ) által idézett egy tanulmány szerint 2050-re 10 százalékkal is emelkedhet Dél-Európában a hűtés arányos energiafogyasztása.

Az Egyesült Államokban az otthonok közel 90 százaléka használ valamilyen légkondicionálót, de ott

• alapvetően alacsonyabbak az energiaköltségek,
• az ormótlan légkondicionáló-berendezések könnyebben elférnek, mert nem annyira sűrűek a városok (a sűrűn betelepített légkondik ráadásul komolyabb zajjal és hővel járnak, hőszigeteket hoznak létre, amelyek az esti lehűlést, ezzel a hatékony alvást is korlátozzák), esztétikailag is kevésbé okoznak ott gondot, illetve
• a lakóházak nem annyira régiek vagy történelmi jelentőségűek, hogy külön engedélyeztetés kelljen a hűtés kialakításához.

Ezeken túl az egészségügyi kockázatokra szokták felhívni a figyelmet Európában. Egyrészt ha a benti hőmérséklet 6-8 fokkal kevesebb, a hősokkra, ami hányingert, fejfájást, de akár légzésleállást, eszméletvesztést is okozhat – bár ezt az USA és az olajállamok lakói, turistái is talán megcáfolnák –, másrészt a légúti megbetegedésekre.

Pro és kontra

Miután a politika felkapta a témát, és Le Pen a kijelentésével kierőszakolta, hogy a teljes politikai spektrum foglaljon állást a kérdésben, komoly közéleti kérdéssé vált a légkondicionálás a franciáknál. A konzervatív Le Figaróban megjelent véleménycikkben megvédték: „polgártársaink izzadásra kényszerítése korlátozza a tanulást, csökkenti a munkaidőt és telíti a kórházakat”. A lapnak egy lakos azt mondta:

Tudjuk, hogy ez egy önző élvezet, de van egy pont, mikor minden ellenérv semmissé válik.

A baloldali Libération oldalain viszont „környezeti rendellenességnek” nevezték ezt a technológiát, amely a klímaváltozás súlyosbításáért felelős, meleg levegőt fúj az utcákra és energiát pazarol, ezért „felül kell kerekedni rajta”.

És nem csak Franciaországban lett ez politikai téma, Nagy-Britanniában London munkáspárti polgármesterét, Sadiq Khant arra kérték a konzervatívok, törölje el azokat a szabályokat, amelyek az újépítésű lakásoknál tiltja a légkondik beépítését. Spanyolországban a szélsőjobbos Vox meghibásodott klímaberendezésekről szóló beszámolókból igyekszik politikai tőkét kovácsolni, és támadja azokkal a fősodratú pártokat.

Azok a franciák, akik a klímaberendezés használatát bűnnek tartják, úgy tartják, ez egy példa arra, hogy az ország és a világ vezetői csak a klímaváltozás tüneteivel és nem az okaival foglalkoznak. Szerintük ezt az energiaigényes technológiát csak annak szabadna használni, akinek valóban szüksége van rá, mindenki másnak olyan megoldásokban kéne gondolkodnia, amelyek nem súlyosbítják a globális felmelegedést.

Környezetvédők és tudósok egy része szerint Európát hűvösen lehetne tartani a légkondik jelentős része nélkül is, csak úgy kéne tervezni a városokat, épületeket. Több zöld növényzetre lenne szükség az utcákon, az épületekben, az új ingatlanoknál a szellőztetést is bele kéne tervezni, illetve a napfényt kizáró redőnyöket beszerelni.

Azok, akik támogatják a légkondik használatát úgy vélik, az előbbi érvelés hibás, hiszen Franciaország elsősorban a karbonsemleges atomenergiára támaszkodik az áramtermelésnél, a mai berendezések pedig kevesebb szennyező gázt engednek szabadon, mint a régebbiek. A jobb szigetelés, és más időjárásálló technológiák pedig csak korlátozott mértékben segítenek – emelik még ki.

Noha ezek némiképp szélsőséges álláspontok, a legtöbb francia egyetért abban, hasznos eszköz a légkondicionáló, de nincs minden otthonban szükség rá. Zömük szerint olyan helyeken van rá igény, mint az idősotthonok, kórházak, iskolák. Több mint 1800 iskolának kellett bezárnia hőhullám miatt Franciaországban, a kórházak jelentős része sincs felszerelve vele.

A francia kormány hivatalos tanácsa egyfajta középutat képvisel. Felsorolja a lehetőségek között a légkondicionálást, de figyelmeztet, ez „egy olyan megoldás, amelyet csak akkor szabad fontolóra venni, ha minden más lehetőséget kimerítettek”.

Franciaországban emellett téma a hagyományos légkondicionálás mellett a geotermikus hűtési és fűtési rendszerek kialakítása. Ezek mélyen a földből keringtetik a vizet, nyáron elvonják a hőt az épületekből a föld alá, télen pedig visszajuttatják. Ez az eljárás sokkal hatékonyabb és nem juttatna hőt a levegőbe, csakhogy a telepítése nagyon komoly összegeket emészt fel, Európa városainak régi épületeiben pedig megfizethetetlen lenne – írta a WSJ.

És bár a hőhullámoknak és a nyárnak egyszer megint vége lesz, a kérdés is kisebb érdeklődést fog kiváltani, jövőre újra a középpontba kerül minden valószínűség szerint, hiszen egyre többen fontolgatják egy-egy klímaberendezés vásárlását.

The post Európa több országában kultúrharc lett a légkondicionálók használatából first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu