A Mandinernek adott nyilatkozatában Hernádi Zsolt felidézte, hogy a több éve tartó háború alatt a vezetéket kiszolgáló infrastruktúrát többször is érte már találat. „Most tíz nap alatt háromszor is célzott találatot kapott a vezetékrendszer oroszországi szakasza. Az első kettő csak néhány napos fennakadást okozott, ezeket kisebb karbantartással meg lehetett oldani. A mostanit azonban már nem.” A legutóbbi támadás szerinte legalább ötnapos kiesést jelent, és jó esetben is csak korlátozott kapacitással tudják újraindítani a vezetéket – idézi szemléjében az Index.hu.
A fenyegetés nemcsak Magyarországot, hanem Szlovákiát is közvetlenül érinti. Hernádi hangsúlyozta: „Ez a vezetékrendszer valóban két közép-európai országnak, Szlovákiának és Magyarországnak az egyik legfontosabb energiaellátásáról gondoskodik. Ha a kettő ország ellátásáért felelős finomító kiesik, vagy a kapacitását korlátozni kell, azt egész Közép-Európa meg fogja érezni.”
Drámai következmények lennének
Felvetődik a kérdés, hogy mi történne egy teljes leállás esetén. Hernádi szerint az első napokban a meglévő üzemi tartalékokból lehet fedezni az igényeket, de ezt követően a stratégiai készletekhez kell nyúlni. Ezeket az Adria-vezetéken keresztül beszerzett kőolajjal lehet pótolni, azonban jóval magasabb áron. „Miért sokkal drágábban? Mert a horvátok megemelték az árat, amint kitört a háború. Abban a pillanatban megemelték: duplájára emelték a tranzitköltséget.”
Az a meggyőződésem, hogy ha a vezeték leáll, akkor nagyon nagy valószínűséggel ez a vezeték soha nem fog újraindulni. Részben ennek vannak fizikai okai. Ez olyan, mint egy használaton kívüli lakás vagy egy használaton kívüli ház. Sokkal gyorsabban kezd el romlani az állag.
Emellett a Mol elnök-vezérigazgatója arra is emlékeztetett: az Adria-vezetékre nem lehet teljes értékű alternatívaként tekinteni, és ennek a Janaf árazása mellett technológiai okai is vannak: az elmúlt időszak ellentmondásos kapacitástesztjei nem igazolták, hogy ez az útvonal képes ellátni az egész térséget a Barátság vezeték kiesése esetén.
A Mol továbbra is kitart az álláspontja mellett: legalább két vezetékre van szükség ahhoz, hogy a tengertől elzárt régió ellátása biztonságban legyen.
Hernádi szerint a Mol felkészült a legrosszabb forgatókönyvre is. A kieső kapacitást – miután a Mol az egész régió ellátásbiztonságáért felel – nem az export visszavágásával, hanem importtal kell pótolni, ami óhatatlanul drágább lesz: „Ha bármilyen oknál fogva körülbelül 20 százalékkal csökken a bedolgozási lehetőségünk, ennyivel több importot kell behozni Magyarországra. Mondhatnánk azt is, hogy exportáljon kevesebbet a Mol, de a Molnak vannak Magyarországon kívül is leányvállalatai, akik üzemanyagot fogyasztanak.
Ez óhatatlan áremelést fog hozni, már csak azért is, mert maga a behozatal is drágább.
A pluszköltségek mértékét nagyságrendileg 200 millió dollárra becsülte évente, ha teljes egészében a horvát útvonalra kellene támaszkodni.
A 2026 végén életbe lépő szankciók miatt a társaság további beruházásokra kényszerül. Hernádi szerint „hozzávetőleg 180–200 milliárd forintot kell elköltenünk addig csak arra, ami egy deka profitot nem fog hozni, csak »készre teszi” a finomítót arra, hogy tudjon teljes egészében nem orosz bázisú kőolajjal dolgozni” – olvasható az Indexen.
The post Hernádi Zsolt: ha a Barátság-vezeték leáll, valószínűleg soha nem fog újraindulni first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
