Mindenképpen egy rendkívüli éven vagyunk túl, ma egy nap alatt történik annyi minden, amiről egyébként évkönyvet lehetne írni

– ezzel a kijelentéssel nyitotta előadását Szijjártó Péter egy rövid stand up után a Tranzit Fesztiválon Tihanyban, ami hivatalosan ugyan már tegnap elkezdődött, de a politikai viták és megszólalások sora ezzel az egyórás panellel vette csak kezdetét. A program kiírása alapján sejthető volt, hogy Szijjártó vitapartner és moderátor nélkül fog egyszemélyes fejtágítót tartani a színpadon.

A külgazdasági és külügyminiszternek sűrű napjai vannak mostanában, az ukránokkal szembeni diplomáciai kapcsolat egyre inkább elmérgesedik, legutóbb az okozott botrányt, hogy Szijjártó kitiltotta az ország területéről – és a tervek szerint az egész schengeni övezetből – azt az ukrán parancsnokot, aki a Barátság-kőolajvezeték elleni legutóbbi támadást vezette. Ugyanő megüzente a Szijjártóéknak, hogy dugják fel a seggükbe a szankcióikat, ahogy az ukrán és európai diplomácia több résztvevője is bírálta Szijjártót, így alkalmas tűnt a pillanat arra, hogy a miniszter kiengedje a gőzt a Különvélemény – A magyar külpolitikai stratégia című előadásával.

Szijjártó szerint, bár rendkívüli turbulens éven vagyunk túl, amiről igazán szólt az elmúlt esztendő, az szerinte kétségtelenül Európa vesszőfutása, mert a sok-sok történésben mindig közös volt az, hogy ezeknek Európa a vesztese lett. Nem volt ez mindig így, a miniszter szerint régen, ha Európa mondott valamit, arra odafigyelt a világ, és legalább szempontként felmerült az európai vélemény a geopolitikai vitákban, de ma már ennek nyoma sincs. És ehhez jön még az, hogy az európai versenyképesség is „mint egy gerely, gyakorlatilag beleállt a földbe”.

„Itt számok vannak, a számok mutatják a realitást, hogy az európai gazdaság gerincét adó kulcsiparágakban váltak az európai szereplők éllovasból, ha nem is sereghajtóvá, de középmezőnybeli követővé. És előállt az a helyzet is, hogy a világgazdaság teljesítményéhez való hozzájárulás tekintetében az Egyesült Államok őrzi a vezető pozícióját, de most már nem az EU követi a második helyen, hanem Kína” – elemezte a helyzetet Szijjártó, majd rátért a háború témájára:

Európa, amely korábban egy békeprojektet épített, mára a háború kontinensévé vált, hiszen Európa szívében két európai ország vív egymással háborút úgy, hogy a kontinens maradék részének döntő többsége a háború csitítása helyett hatalmas kannákkal hordja a dízelolajat a tűzre.

Ezek a körülmények, amelyek Európa visszaeséséhez vezettek, nem csak úgy „lettek” Szijjártó szerint, súlyos hibák sorozata vezetett idáig, amelyeket valakik elkövettek. Ezek pedig húsvér emberek, döntéshozók – külön említette itt Ursula von der Leyen EB-elnök nevét, a többieket az „európai háborúpárti mainstream politikai elit vezetői” gyűjtőnévvel illette.

Ebben a helyzetben amit a magyar kormány tehet, az az, hogy ki kell védenünk az EU mélyrepülésének a hatásait.

Meg kell védenünk a mélyrepülés következményeitől Magyarországot, a magyar gazdaságot, a magyar családokat, embereket. Tenni kell ezt úgy, hogy közben az Európai Unió tagjai vagyunk

– húzta alá.

A siker receptje két dologból áll össze véleménye szerint:

• meg kell érteni, hogy miből áll az európai mélyrepülés, és mik annak a következményei;
• illetve milyen eszközeink vannak arra, hogy ezeket kivédjük.

A bajok eredőjének megértéséhez odáig kell visszamenni Szijjártó szerint, hogy a kontinenst egy

extrém liberális, háborúpárti, a sikertelensége miatt alapvetően rendkívül frusztrált, és a valóság helyett különböző őrültségeket a döntései alapjává tevő elit uralja.

Ez a legnagyobb probléma ma szerinte Európában, ami felelős a politikai elszigeteltségért, a gazdaság és energia kérdésének átideologizálásáért és túlbonyolításáért, ráadásul a béke létrejöttét is folyamatosan akadályozza.

Itt külön elidőzött az elszigetelődés témájánál, emlékeztetve, hogy határokon innen és túl rengeteg olyan kritika fogalmazódott meg a magyar kormánnyal szemben, hogy külpolitikailag elszigeteli magát. Ehhez képest szerinte az Európai Unió szigetelődött el, és erre az utóbbi egy év csak ráerősített. Az európai elszigeteltségben szerinte hatalmas szerepe volt annak, hogy az európai vezetők az elmúlt nyolc évben azon versenyeztek, hogy ki tud bunkóbb dolgokat mondani Donald Trumpról, most pedig pedálozhatnak, mert úgy alakult, hogy Trump újra a világ vezető hatalmának első embere lett. Trump pedig emlékszik rá, hogy miket mondtak róla az európai vezetők, ezért nem is sikerült nekik az USA előtt megfelelően képviselni az elmúlt hónapokban az európai érdekeket.

Ultraciki, szégyenletes, szekunder szégyen

Jó félóra után ejtette ki először Oroszország nevét a miniszter, de csak gazdasági oldalról megközelítve, mint egy újabb tényezőt, ami hozzájárult az elszigeteltséghez. Felidézte, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után, amikor az európai vezetők az első szankciós csomagot állították össze, ő már akkor is szkeptikus volt, de leintették őt, hogy „Peter nem érti az egészet”. Utólag szerinte egyértelmű, hogy neki lett igaza, mert a háború nem ért véget, az orosz gazdaság pedig nem roppant össze a szankciók hatására.

Itt vagyunk mi Európa szívében, az egyetlen ország Európában, ami mindazon országokkal és térségekkel, amiktől az Európai Unió elszigetelte magát, racionális, kölcsönös tiszteleten alapuló és kölcsönös előnyöket jelentő együttműködésre képes. Én ezt tartom az elmúlt 15 év magyar külpolitikai stratégiáját tekintve az egyik legnagyobb sikernek

– jelentette ki, kicsikarva az első tapsot a közönségtől. A gondolatot úgy fűzte tovább, hogy minden egyes olyan esetben, amikor a békéről szóló megbeszélések, csúcstalálkozók helyszíneit keresik, Budapest mindig szóba került. Az mindegy, hogy ezeket a találkozókat végül itt tartják-e, már alapvetően nagy dicsőség az, hogy egyáltalán felmerül a magyar főváros neve.

Ezt követően az európai-amerikai vámmegállapodásról kezdett beszélni, egyre erősebb jelzőket használva. Szerinte amerikai részről fantasztikus megállapodás született. Európai szemszögből: a megállapodás szégyenteljes, rossz, a kontinensnek ilyen károkat okozó megállapodást még ember nem kötött a miniszter szerint. Külön „ultraciki” volt, és erősödött a szekunder szégyen szerinte akkor, amikor az európai vezetők ennek a megállapodásnak tapsoltak.

A panel vége felé a háború és a békekötés témájához ért. Szerinte a magyar kormány volt az első, aki már évek óta a tűzszünetet és a béke fontosságát hangsúlyozta, amiért „alpári módon” támadtak bennünket az európai szövetségesek. Most ugyanezek a vezetők „szégyentelenül” lobbiznak a béke mellett – felmerül szerinte, hogy ez mennyire hiteles ilyenkor.

„Ma az európai politikai elit a háború folytatásában érdekelt” – jelentette ki, elismerve, hogy ez súlyos kijelentés, ezért, ha ilyet mond, alá is kell tudni támasztania, miért gondolja így. Szijjártó meggyőződése, hogy tudja a választ. Szerinte az elmúlt években az európai vezetők olyan döntéseket hoztak, amelyek globalizálták a háborút, és ezek összességében veszteségeket hoztak Európában társadalmi, gazdasági és biztonsági szempontból is.

Ha véget ér a háború, akkor arra a kérdésre valamilyen választ kell tudni adni, hogy miért hoztak olyan döntéseket, amelyek az európai emberek számára károsak voltak. Ezekre a kérdésekre válaszolni kell, és ott a felelősség kérdése is felmerül

– fejtegette Szijjártó, szerinte mi miatt nem érdekelt Nyugat-Európa a háború lezárásában.

Itt tartunk most a külügyminiszter szerint, az elmondottak fényében Magyarországnak folytatnia kell a patrióta politikáját, amibe beletartozik az, hogy kimaradjunk a háborúból, és tovább vigyük a gazdasági semlegesség stratégiáját. Ezt addig tudjuk tartani szerinte, amíg a jelenlegi kormány a helyén van, de hatalmas a nyomás rajta, mert Brüsszel épp azon ügyködik, hogy bábkormányt ültessen az ország élére.

Végül kitért arra a néhány héttel ezelőtti hírre, miszerint az orosz hírszerzés közzétette, hogy Brüsszel Orbán Viktor megbuktatásán dolgozik, amit sokan úgy értékeltek, hogy az oroszok nyíltan beavatkoztak a magyar belügyekbe és a választásokba.

Hát ekkora műhisztit, nagyon keveset láttam az elmúlt »tizennemtudomhány” évben

– ütötte el a dolgot, az európai vezetők „szégyentelen és gátlástalan” nyilatkozataival kontrázva.

Végül néhány szó még Donald Trumpról: szerinte az alaszkai Trump-Putyin csúcs nagy siker volt, mert távolabb került vele a harmadik világháború réme. Úgy véli, továbbra is egy amerikai-orosz megállapodás jelentheti stabilan a háború végét, ez akkor is így van, ha ennek hangoztatása miatt elmondanak bennünket mindenféle ügynöknek. Itt tért ki egy zárójel erejéig, az elmérgesedett magyar-ukrán viszonyra. Szerinte a liberális mainstream megpróbál a magyar kormányra morális nyomást helyezni, mondván, az ukránok értünk is harcolnak.

Hát egy frászt. Minket nem támadott meg senki. Magukért harcolnak, a saját hazájukért, szuverenitásukért, és teszik ezt hősiesen, lássuk be. De azt ne engedjük, hogy úgy állítsák be, mintha értünk harcolnának. Értünk nem kell, mert nem állunk támadás alatt

– szögezte le, hozzátéve, óriási politikai hazugságnak tartja azt, hogy Európának tartania kellene egy esetleges orosz támadástól. Szerinte ez nem valódi biztonsági kockázat jelenleg.

Az pedig, hogy Magyarország nem vesz részt a háborúban, az nem legitim ok arra, hogy a magyar energiabiztonságot támadják az ukránok. Azt ajánlja, tegye majd fel mindenki a kérdést azoknak a politikusoknak és újságíroknak, akik most „a kitiltott ukrán katonai vezető oldalára álltak”, hogy fognak-e majd panaszkodni, ha nem lesz üzemanyag a benzinkúton.

Itt ismételte meg a kormány álláspontját, hogy, aki a magyar energiabiztonságot támadja, az a magyar szuverenitást támadja.

Végül némileg meglepő módon a Tisza Pártnak is szentelt néhány mondatot: elmondta, Magyar Péter pártjából senki nem fogadta el a vitameghívást a Tranzitra, ami egyfelől érthető szerinte a Takács-Kulja vita tükrében, és egyébként is mindegy, mert szerinte a Tisza Párt tegnap lebukott. Itt beszélt arról, amit tegnap óta zeng az egész fideszes nyilvánosság, miszerint a Tisza Párt jövőre komoly adóemeléseket hajtana végre, ha kormányra kerülne.

The post Szijjártó a Tranziton: Európa szívében két európai ország háborúzik, amire Európa kannákkal hordja a dízelolajat first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu