A Kelet és Nyugat között ingázó Magyarország témájával folytatódott a Tranzit Fesztivál, melynek keretében Orbán Balázs, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója, és az 1994 és 1997 között külügyi államtitkári posztot betöltő Szent-Iványi István próbálták eldönteni, hogy Magyarország akkor most kompország-e vagy sem. A kiinduló pont megvolt, hiszen Orbán Balázs – aki a hírek szerint a miniszterelnök választási kampányát is vezeti majd – néhány napja adta a nyilvánosság tudtára, hogy mi az új magyar külpolitikai doktrína.

A moderátor, Mészáros Nóra, a Hír TV műsorvezetője azzal vezette fel a beszélgetést, hogy bár Orbán Viktor rendszerét rengeteg kritika éri évek óta a legkülönbözőbb területeken, de azt nem lehet elvenni tőle, hogy 16 év folytonos kormányzás alatt felrakta magyarországot a külpolitikai térképre. Hogyan jutottunk el ide, és mi következik abból, ahol most tartunk?

Orbán Balázs erre a felütésre azt kezdte el fejtegetni, hogy eleve nem tetszik neki a beszélgetés elnevezése, mert nem tud választani, hogy Kompország vagy Hídország Magyarország. Nem gondolja, hogy nekünk ekkora stratégiai ambíciókat kellene megfogalmaznunk, hogy Magyarország megkönnyítse mind a két oldal életét azzal, hogy közvetít. Megnyugtatásul elmondta, a Hinta még ennyire sem tetszene neki, a maga részéről a Kulcsország megfogalmazást preferálja, ez a stratégia vezethet szerinte sikerre az átalakuló világrendhez való igazodás során. Kérdésre, hogy nem nagyképű-e kulcsországként hivatkozni magunkra azt mondta, baj akkor szokott lenni, ha valaki szuperhatalomnak képzeli magát, miközben nem az.

Szenti-Iványi nem tudott belekötni ebbe az eszmefuttatásba, szerinte a kompország kifejezéshez egyébként is csak Ady miatt ragaszkodik a közbeszéd. Szerinte eleve nincs is már szükség közvetítőkre, mert mindenki kapcsolatban van mindenkivel, tökéletesen alátámasztja ezt szerinte az alaszkai Trump–Putyin találkozó. Probléma szintjén ő azt fogalmazta, meg, hogy nem mindegy, milyen szövetségesei vannak egy bizonyos országnak, szerinte Magyarország az összes olyan szövetségesét elvesztette, amellyel fontos lenne jóban lennünk, például a Visegrádi országokat. És ami még ennél is nagyobb probléma szerinte, hogy a magyar külpolitika is érzékeli ezt a folyamatot, de nem törekszik korrekcióra.

Orbán Balázs szerint a magyar diplomácia és külpolitika nem tesz mást, mint szövetségeseket keres, és jóban van a világpolitikát meghatározó szereplőkkel.

Ebben a tekintetben a magyar pozíció sokkal jobb, mint az előtte lévő évtizedekben bármikor, sőt megkockáztatom, hogy a huszadik század egyes korszakaival összemérve is jó időszakunk van

– mondta, azzal érvelve, hogy a magyar kormányak jó a kapcsolata és stratégiai együttműködéseket visz az Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal, Törökországgal, és a feltörekvő arab államokkal is. Közben pedig ott van az Európai Unió is, amelynek tagjai vagyunk és részt veszünk az európai együttműködésben. „A szövetségkötésnek nincs ennél magasabb fokozata”– utalt utóbbira, majd kijelentette:

Most már nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy beálljon az a rendszer, amikor minden nagyhatalom érdekelt Magyarország stabilitásában, fennmaradásában és sikerében.

Most Magyarország azon van, hogy a patrióta szövetségesekkel együtt megváltoztassa a brüsszeli politika irányát, mert szerinte tetszik vagy sem, az Európai Unió bajban van. Ezen a ponton utalt Szujjártó Péter délelőtti előadására.

Szent-Iványi szerint rendben, hogy lesznek úgynevezett patrióta kormányok Európában a következő években, kérdés, hogy Magyarországnak lesz-e. Orbán Balázs megnyugtatta, hogy már megírták a győzelmi tervet.

A korábbi államtitkár szerint nagyon idilli, amit Orbán Balázs felvázolt, de közben látni kell, hogy a magyar kormánynak milyen súlyos konfliktusai vannak az Európai Unióval, ráadásul a kabinet látszólag nem úgy áll hozzá ehhez, mintha jóhiszeműen, konstruktívan együtt akarna működni. Kérdésre, hogy az EU részéről megvan-e a szándék, azt hangsúlyozta, hogy ez a viszony már nagyon el van rontva. Orbán a migráció és a háború témáját hozta fel arra, hogy olyan megoldásokat kellene találnia a szövetségi rendszernek, ahol a tagállamok érdekei nem sérülnek, és nem úgy kellene hozzáállni, hogy az ellenvéleményt letapossuk.

Ki akar békét valójában?

A háború kapcsán Szent-Iványi azt emelte ki, hogy nem kell kardot csörtetni és fegyvert küldeni Ukrajnának – ahogy például Ausztria sem küld – de nem is kellene ennyire ellenségesen hozzáállni a témához és Zelenszkijjel teleplakátolni az országot. A moderátor szerint Magyarország olyan humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának, amilyet a történelme során még soha, és különbséget kell tenni az ukrán emberek és az ukrán állam között. Szent-Iványi szerint az ukrán állam támadása az ukrán emberek támadása is, és itt hozta be a Munkácsot ért orosz rakétatámadás témáját, ami kapcsán szerinte nagyon hiányzott a magyar kormány részéről az ukránok iránti valamifajta szolidáris megnyilvánulás, és az oroszok felé irányuló bírálat.

Orbán Balázs a válaszában azt mondta, hogy minden nagyhatalom tisztában van azzal, hogy a nyugat-európaiak az ukránok ügynökei, úgy is állnak hozzájuk. Az európai vezetők szerinte már a kezdetekkor rosszul mérték fel a saját pozíciójukat, rossz döntéseket hoztak, ezért tartunk most ott, hogy gyakorlatilag Donald Trump az egyetlen reménye a világnak arra, hogy a háború véget érjen.

A felek közben nagyon belemerültek a migrációs paktum kivesézésébe, Orbán Balázs ezen a ponton nem reagált Szent-Iványi Munkáccsal kapcsolatos megjegyzésére.

Visszatérve a háborúra, Szent-Iványi leszögezte, hogy mindenki szeretné, hogy véget érjen a háború, leszámítva Putyint, hiszen az oroszok nem írnak alá semmilyen fegyverszünetet, és ők folytatják következetesen a harcokat. Emlékeztetett, hogy Trump a megválasztása esetére azt ígérte, hogy 24 óra alatt békét csinál Ukrajnában.

Olyanokat mondott, hogy »tőlem tart a Putyin”. Szerintem nem tart tőle, az orránál fogva vezeti

– vázolta, hogy látja ő az amerikai és az orosz elnök viszonyát.

Orbán Balázs szerint rá kell nézni a valóságra: a vicc kategória szerinte, hogy a nyugat-európai nagyhatalmak, a németek a franciák azt mondják, hogy békét akarnak, de mereven elzárkóznak attól, hogy tárgyaljanak az oroszokkal. Szerinte közben a jelenlegi amerikai adminisztráció is úgy áll hozzá az ügyhöz, mint a magyar kormány: tudják, hogy ez nem az ő háborújuk, nem ők indították, annak a levét isszák, hogy a Biden-adminisztráció fontosnak érezte, hogy – mint mondta – proxyháborúba kezdjen az oroszokkal az kránokon keresztül. Az oroszok egyre magasabbak a harci események alakulását látva, szerinte az amerikaiak sem nagyon találják arra jelenleg a választ, hogy miért állnának meg az oroszok, mikor érzésük szerint jól állnak, de még nem érték el a stratégiai céljaikat.

Mindezek tükrében Orbán Balázs nagyon dühös, amiért az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak, Európa nem ül az asztalnál, mert Trump így simán mondhatja majd azt, ha a kontinens ennyire szeretné finanszírozni a háborút, akkor ők inkább kiszállnak. Ebben az esetben szerinte a következő hétéves költségvetési időszak összes pénze elmegy majd Ukrajnára. Itt jönne be a képve a jelenlegi magyar külpolitika és a konnektivitás, ami lehetővé tehetné, hogy Magyarország akkor is gyarapodjon, ha a többiek stagnálnak.

Munkács: „És akkor mi történik?”

Mészáros Nóra újra felvetette a munkácsi rakétatámadás esetét, ami kapcsán szerinte a „liberális sajtóban nagyon hagos volt, hogy az orosz nagykövet nem lett berendelve”. Orbán Balázs szerint aki azt mondja, hogy nem voltak együttérző posztok az államigazgatás irányából, az nem mond igazat, hiszen pont egy ilyen miatt támadták Sulyok Tamást is. Orbán azt mondja, a kormány részéről rengetegszer rengetegen elmondták, hogy elítélik az orosz agressziót és nem kérdés, hogy az ukránoknak van igazuk, de az igazi kérdés: „És akkor mi történik, akkor mi változik meg?”

Azt hangsúlyozta, hogy olyan kommunikációt kell vinni, ami közelebb visz minket ahhoz, hogy véget érjen a konfliktus, ehhez pedig partnerként kell kezelni az oroszokat is. Magyarország szerinte nem engedheti meg magának, hogy a „felhőkben járjon”, reális alapon kell meghatározni a saját politikai pozíciónkat.

Szent-Iványit nem elégítette ki ez a válasz, és szerencsétlennek tartja, hogy a magyar kormány – érzése szerint – antiszolidáris a témában, és nem látszik a megnyilvánulásain, hogy tényleg felháborította volna, hogy magyarok lakta területet támadtak meg az oroszok.

A beszélgetés végén Orbán Balázs még a Barátság-kőolajvezetéket ért ukrán támadás kapcsán jelentette ki, Magyarország nem lehet balek, fontos a szolidaritás, de szabad, sőt kell is azt mondania, hogy eddig és ne tovább, ha az enregiabiztonságát támadják.

The post „És akkor mi történik, akkor mi változik meg?” – Orbán Balázs a Munkácsot ért támadásról beszélt a Tranziton first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu