A szerves vegyületek magasabb rendűek, és más törvények vonatkoznak rájuk, mint a szervetlenekre, mert képződésükhöz élő szervezet szükséges – ismerős gondolat, ugye? Több száz éves tévhitről, az úgynevezett életerő-elméletről van szó, ami napjainkban kicsit más formában, de új erőre kapott.

A 19. század első feléig úgy vélték, hogy a szerves vegyületeket a „vis vitalis”, azaz az életerő hozza létre, emiatt a szerves vegyületeket sokáig kizárólag élőlényekből, illetve azok anyagcsere-termékeiből állították elő. Azóta viszont bebizonyosodott, hogy szerves vegyületek kémiai úton is előállíthatók. Napjainkban a szerves-szervetlen ellentétpárról szóló beszéd már nem ezt, hanem leginkább a mesterségesen előállított anyagokkal szembeni – sokszor jogos – ellenérzést jelenti.

Szerves táplálék, szervetlen méreg?

A „szerves” szó hallatán a legtöbben rögtön valami egészségesre gondolnak: biopiacon vásárolt, szerves trágyával táplált zöldségekre, amelyeket biológiai úton, vegyszermentesen védtek meg a kártevőktől. A „szervetlen” ezzel szemben úgy hangzik, mintha egy kémcsőből szabadult volna ki, és jobb, ha messziről elkerüljük. A valóság azonban igencsak távol van ettől. Az életünkhöz szükséges egyik legfontosabb vegyület, a víz például szervetlen, míg a botulizmust okozó botox szerves, ahogy az alkohol és a nikotin is az.

Az viszont kétségtelen, hogy számos hatóanyag esetében fontos különbség, hogy szerves vagy szervetlen formában kerül-e be a szervezetbe. A valódi életerőt biztosító nyomelem, a vas esetében is gyakori kérdés, hogy melyik formában érdemes inkább szedni. Nézzük meg ezt a kérdést közelebbről!

Emiatt van szükségünk a vasra

A vas nélkülözhetetlen a szervezetünk működéséhez: szükség van rá a vérképzéshez, a vér oxigénszállításához, az izmok oxigénellátásához, egyes enzimrendszerek működtetéséhez, a sejtek energiaanyagcsere-folyamataihoz. A vasat a szervezetünk nem tudja előállítani, csak raktározni azt, amit a táplálékkal beviszünk. Két formáját különböztetjük meg: az állati eredetű élelmiszerekben található hemvasat, amely fehérjéhez kötötten jelenik meg, és ezért a szervezet könnyen hasznosítja, valamint a növényi eredetű nemhemvasat, amelynek felszívódása jóval nehezebb. Bár mindkettő fontos a szervezet működéséhez, a napi vasigényt gyakran étrend-kiegészítőkkel is érdemes támogatni. Fontos azonban tudni, hogy a hagyományos vastartalmú étrend-kiegészítők akkor már nem segítenek, ha vashiány alakul ki, ilyenkor magas vastartalmú vaspótló gyógyszerre van szükség.

Sokan úgy gondolják, hogy a vaspótló gyógyszerekben is a szerves formák a legjobbak. De miért is? Az ásványi anyagok, így a vas maga is szervetlen, de kötődhet szerves molekulához, ún. szerves kötéssel, ezt szokás szerves vasnak nevezni. Ezek felszívódása és hasznosulása kedvezőbb a nem szerves formákéhoz képest. Való igaz, hogy a különböző vastípusokat a szervezet eltérően dolgozza fel, ezért mindig érdemes megnézni a készítmények hatóanyagát, és olyan gyógyszerformát választani, amely hatásos, biztonságos, és szedése kevesebb mellékhatással jár.

Nem egyszerű műfaj

A vas pótlását ráadásul számos mindennapi tényező hátráltathatja. A reggeli kávé vagy tea, az esti kakaó vagy vörösbor, a kalcium- és magnéziumtartalmú ételek, a gyümölcslevekben lévő polifenolok vagy épp a teljes kiőrlésű gabonák fitátjai mind csökkenthetik a vasfelszívódást. Hiába visszük be tehát a vasat, ha közben olyan ételekkel vagy italokkal kombináljuk, amelyek megakadályozzák, hogy eljusson oda, ahol valóban szükség lenne rá. Nem véletlen, hogy a vaskészítmények döntő többségét éhgyomorra javasolt bevenni – ez viszont fokozhatja az emésztőrendszeri mellékhatásokat.

És ezekkel sajnos sokan találkoznak: gyomorégés, puffadás, székrekedés vagy hasmenés kísérheti a vaspótlást. Emiatt nem ritka, hogy valaki idő előtt abbahagyja a kezelést. Pedig a vashiány nem az a probléma, amit szőnyeg alá lehet söpörni. A tünetek – állandó fáradtság, gyenge koncentráció, teljesítménycsökkenés az edzésen és a munkában, hajhullás, körömtöredezés, fejfájás, súlyosabb esetben szívdobogás vagy légszomj – nem múlnak el maguktól. A kezeletlen vashiány előbb-utóbb vérszegénységhez vezethet, amely akár életveszélyes állapot is lehet.

Maltofer szirup és rágótabletta: más vas, mint a többi

Éppen ezért érdemes olyan vaspótlót választani, amely biztonságos, hatásos és kíméletes. Ilyen a vény nélkül kapható Maltofer rágótabletta és Maltofer szirup. A készítmények hatóanyaga egy szerves, vas(III)-polimaltóz-komplex, amelyben a vasat szerves cukormolekula-burok veszi körül, amely egyrészt megóvja a gyomrot, másrészt segíti a szabályozott felszívódást. Ennek köszönhetően a Maltofer kevésbé irritálja a gyomor-bélrendszert, így kisebb az esélye a székrekedésnek, hasmenésnek vagy hasfájásnak. A bevitt vas mennyisége a szervezet igényéhez igazodik – a felesleg kiürül, így nem kell tartani a túladagolástól. Ráadásul a készítmények étkezés közben is bevehetők, így az emésztőrendszeri mellékhatások tovább mérsékelhetők, a hatás pedig fokozható. Mindezeknek köszönhetően a Maltofer rágótabletta és szirup szerves komplex formájú hatóanyagának köszönhetően alkalmas a 3-6 hónapos vaspótló kezelés biztonságos és hatásos kivitelezésére.

Vény nélkül kapható, vas(III)-komplex-tartalmú gyógyszerek

The post Tévhit, hogy mindenből jobb a „szerves” (x) first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu