Egy 2013-ban elfogadott törvénnyel az Orbán-kabinet 136 milliárd forintot adott a szétszabdalt takarékszövetkezeti szektor egységesülésének támogatására – és Spéder Zoltánt bízta meg az integráció megszervezésével. A kormányzat által betolt 136 milliárdról minden bennfentes azt feltételezte, hogy Spéder ennek segítségével teremthet konkurenciát az OTP-nek. A bankár korábban Csányi Sándor első helyettese volt az OTP-nél. A két bankvezér állítólag haragban vált el egymástól – olvasható a portál háttércikkében.
Csányi tíz éve arról beszélt, hogy a 136 milliárdnyi állami reorganizációs támogatást valójában magáncélokra, úgymond „kilopásra” szánják az akkori illetékesek.
Aztán a hatalom – Simicska Lajos után – Spéder Zoltánnal is leszámolt. Helyette végül Mészáros Lőrinc ernyője alatt született meg az MBH Bank Nyrt.
2020-tól jött a nagy pénzintézeti összeolvasztás, vagyis a Mészároséknak privatizált MKB, a még állami Budapest Bank, valamint a Takarék-csoport kvázi egyesítése MBH márkanév alatt. A műveletet sikeresen végrehajtották.
Az Orbán-kabinet a már említett törvénnyel 136 milliárd forintot biztosított arra, hogy egységesíteni lehessen a „helyi kiskirályok” által dominált takarékszövetkezeti hálózatot. A tőkeinjekciónak számító pénz a takszöv-összeboronálás motorjaként elgondolt Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéhez (SZHISZ) folyt be – nagyrészt állampapírok formájában –, ám Spéder Zoltán kormányzati kiiktatása után végül nem használták fel semmire.
Az MKB-vel már bankbirtokossá vált Mészáros Lőrinc és csapata beszivárgott tulajdonosként a takarékpiacra is, a SZHISZ első embere Tajthy Attila lett, a szövetkezeti hitelintézetek integrációja – vagyis a 2013-as törvény eredeti célja – teljesült.
A 136 milliárd forint mégsem került vissza az államhoz.
Bejelentették viszont, hogy 2020 decemberében elindul az állami Budapest Bank, az MKB és az addigra szintén felcsúti hátszéllel működő Takarék-csoport összerendeződési folyamata, melynek első lépéseként a tulajdonosok a banki részvényeiket egy közös társaságba, a Magyar Bankholding Zrt.-be apportálták. Létrejött tehát Magyarország második legnagyobb pénzintézeti koalíciója, amelyben a kormányzat – a Budapest Bank révén – 30,35 százalék, az MKB-birtokosok 31,96 százalék, a Takarék-kör pedig 37,69 százalék tulajdonrésszel rendelkezett.
A Takarék-csoport bevitt tőkéjének tetemes hányada is közpénz volt.
A 136 milliárd „reaktiválásáról” van szó, csak már hét-nyolc évvel későbbi, 188 milliárdos értéken (az összegyűlt állampapírkamatok miatt). A portál szerint biztos, hogy Mészáros Lőrinc és társutasai több száz milliárdnyi vagyont nyertek „csak úgy” az MBH Bank felfuttatásán.
Mi is történt pontosan a 136 milliárddal?
A vonatkozó 2020-as kimutatásokból világossá vált, hogy a Takarék-csoportnak azért lett 37,69 százalékos részesedése az MBH Bank létrehozásáért felelős Magyar Bankholdingban, mert a bevitt tőkéjébe beleszámították a szövetkezeti integrációért korábban felelős SZHISZ-ben lévő állami 136 milliárd akkori megfelelőjét, azaz 188 milliárd forintot. Mivel a Takarék-csoport könyv szerinti értéke 282 milliárd volt akkoriban, a társaság kétharmadrészt (188/282-ed részben) a kormányzati bepumpálásnak köszönhette méretét,
az állam azonban e tőke után semmiféle tulajdonrészt nem kapott sem a Magyar Bankholdingban, sem a később összeállt szuperbankban.
Csakis a Budapest Bank után kapott 30,35 százalékot – a Takarék-szektor után viszont semmit. Abban az elméleti esetben, ha utóbbi után is kapott volna, a felálló MBH-bankban nyilvánvalóan az állam lett volna a többségi tulajdonos – körülbelül 55 százalékos részesedéssel.
Hogy érték el a döntéshozók, hogy az elméleti esetből ne legyen valóság – azaz még véletlenül se érvényesüljön az államérdek? Úgy, hogy a kecskeméti egyetem MNB-alapítványos ügyletéhez hasonlóan itt is kötvényesítették a 188 milliárdra „felkamatozott” tételt. Tehát a rendelkezésre álló tőkéből hitelviszonyt megtestesítő csomagot gyártottak, nem pedig profitra érdemesítő tulajdoni hányadot – állapították meg a lapban.
A műveletet úgy hajtották végre, hogy 2021-ben átírták a többször emlegetett 2013-as jogszabályt – amely addigra okafogyottá vált, hiszen a korábbi közel 120 takarékszövetkezet lényegében egyesült. Az elkülönített 136 milliárd azonban nem került vissza semmilyen értéken az államhoz, ehelyett a kormány kötelezővé tette az SZHISZ számára, hogy fektesse be a nála lévő, 188 milliárdot érő közpénzmennyiséget a Magyar Bankholding által kibocsátandó, 2042-ben lejáró kötvényekbe – írta a Válasz Online.
The post Válasz Online: felszívódott 136 milliárdnyi közpénz a Mészáros-féle MBH Banknál first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
