Egy friss tanulmány szerint az ibériai maggyűjtőhangya királynői képesek egy másik fajhoz köthető hím klónokat létrehozni – írja a Live Science. A felfedezés alapjaiban írja át a szaporodásbiológiával és a fajok közötti határokkal kapcsolatos elképzeléseket.
Az ibériai maggyűjtőhangya kolóniáiban a dolgozók mind hibridek, a királynőknek pedig egy rokonfaj, a közönséges maggyűjtőhangya hímjeivel kell párosodniuk, hogy a boly működőképes maradjon. A szakértők ugyanakkor megállapították, hogy egyes kolóniák közelében nem találhatóak közönséges maggyűjtőhangyák.
Jonathan Romiguier, a Montpellier-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint ez a megfigyelés egészen paradoxonszerű volt. A kutatók eleinte azt hitték, hogy a mintavétellel volt probléma, de végül 69 olyan régiót találtak, ahol ez volt a helyzet.
A vizsgálatok során kiderült, hogy a királynők olyan petéket is raknak, amelyekből hím közönséges maggyűjtőhangyák kelnek ki, ezek aztán dolgozókat nemzenek. Ez az első alkalom, amikor egy állatnál megfigyelték,
hogy a normál életciklus részeként más fajból származó utódokat hoz létre.
Romiguier szerint eleinte nem akarták elhinni, hogy ilyen létezik, ám minél több lett az eredmény, annál biztosabbá vált a hipotézis.
Furcsa biológia
A hangyák euszociális rovarok, amelyek rendkívül szervezett, magas fokú munkamegosztáson alapuló kolóniákat, úgynevezett szuperorganizmusokat hoznak létre. A telepek jellemzően többségében meddő nőstényekből, azaz dolgozókból, legalább egy reproduktív nőstényből, vagyis királynőből, valamint csakis utóbbi megtermékenyítését ellátó, igen rövid életű hímekből, herékből állnak.
A királynő általában életében egyszer párosodik, a spermát pedig úgynevezett spermatékában raktározza el. Ezek segítségével aztán később további dolgozóknak, heréknek vagy királynőknek adhat életet.
Az ibériai maggyűjtőhangya különlegessége, hogy ha a királynő saját fajtársával szaporodik, csak királynőket tartalmazó petéket tud rakni. Ennek előnye az lehet, hogy ily módon generációkon át biztosítva van a túlélés – inkább keljen ki termékeny királynő, mint steril dolgozó.
Dolgozókra és hímekre viszont szükség van, a faj királynői ezért a közönséges maggyűjtőhangyák spermáját használják fel. A virágzó, elszigetelten élő ibériai maggyűjtőhangya kolóniák létezése emiatt igen rejtélyesnek tűnt.
Hogy megértsék a helyzetet, a szakértők 132 hímet mintáztak, ezek 32 hangyabolyból származtak. Mint kiderült, az egyedek közül 58 szőrős, 74 pedig csupasz volt, a genetikai elemzés pedig azt is feltárta, hogy előbbiek mind ibériai, utóbbiak pedig közönséges maggyűjtőhangyák.
24 közönséges maggyűjtőhangya esetében a mitokondriális DNS-t is szekvenálták, ezt az anya örökíti át. Az eredmények alapján az érintett példányok ugyanattól az anyától származtak, mint a fészekben élő, más fajú társaik.
Xenoparitás
Ezt követően 16 királynőt választottak ki laboratóriumi kolóniákból, felmérve a frissen lerakott petéik genetikai szekvenciáit. Mint bebizonyosodott, a tojások 9 százaléka közönséges maggyűjtőhangyát tartalmazott. Végezetül 18 hónapon át kéthetente megvizsgálták a királynőket, és megfigyelték, hogy azok mindkét faj hímjeit termelik.
Úgy tűnik, a királynők képesek klónozni a közönséges maggyűjtőhangyák hímjeit, és nem adják át saját sejtmagi DNS-üket.
Romiguier szerint a következő lépés a klónozás pontos mechanizmusának felmérése.
Denis Fournier, a Brüsszeli Szabadegyetem biológusa – aki nem vett részt a projektben – a Live Science-nek azt nyilatkozta, hogy a jelenség mintha sci-fi lenne. „Többségünk azt tanulta, hogy a fajok határai szilárdak, de íme egy rendszer, amelyben a hangyák a normál életük részeként rendszeresen átlépik ezeket” – mondta.
A csapat ezt az új reprodukciós rendszert xenoparitásnak nevezte el, ami egy másik faj születésére utal. Azt nem tudni, hogy a rendszer mikor fejlődött ki, a két faj mindenesetre nagyjából 5 millió éve különült el egymástól.
The post „Mintha sci-fi lenne” – olyan állatot találtak, amely más faj egyedeit klónozza first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
