Megjelent az kontinens legnagyobb emberi jogi szervezetének régóta készülő állásfoglalás-tervezete Magyarországról. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) Monitoring Bizottsága ebben súlyos aggodalmát fejezi ki hazánknak a demokrácia, az emberi jogok és a joguralom terén bemutatott teljesítménye, pontosabban az előrelépés hiánya miatt, és a „bizonyos területeken romló helyzetre” is rámutat.
Magyarország 2022 óta áll a PACE megfigyelési eljárása (másképpen: monitoringeljárás) alatt. Az eljárás során elkészült jelentés alapján egy állásfoglalás-tervezet készült, amelyet majd szeptember 30-án tárgyal meg a strassbourgi székhelyű szervezet közgyűlése. A szövegtervezet szerzői, Eerik-Niiles Kross (észtországi liberális) és George Papandreou (görögországi szocialista) képviselő több súlyos állítást megfogalmaznak, jóllehet, idehaza ezeknek mindegyike már többször, ismétlődően elhangzott az Orbán-rendszer kritikusaitól.
Az állásfoglalás szerint, noha az alkotmányos minősített többség – vagyis a kétharmad – kulcsfontosságú szerepet játszhat a fékek és ellensúlyok rendszerének fenntartásában a demokratikus kormányzásban, a Fidesz–KDNP-koalíció ide vonatkozó gyakorlata ellentétes ezzel az elvvel, vagyis úgy módosította a választási törvényeket, hogy az segített a kétharmados többség megszerzésében, ezt pedig egyoldalúan felhasználta
- az Alaptörvény módosítására,
- kulcsfontosságú intézmények vezetésének megszerzésére,
- valamint olyan sarkalatos törvények elfogadására, amelyek megerősítették a politikai döntéseiket.
Ennek következtében a magyar intézményi fékek és ellensúlyok rendszere mélyrehatóan megváltozott a végrehajtó hatalom javára, olyan mértékben, hogy komoly kérdéseket vet fel a magyar alkotmányos berendezkedésben a megfelelő fékek és ellensúlyok hiányával kapcsolatban
– áll a szövegtervezetben.
A szövegtervezet gyakorlatilag azt állítja, hogy a 2010-es váltást követő választási reformok, például a parlament létszámának 386-ról 199 főre csökkentése, a választási térkép átrajzolása, a határon túli és külföldi szavazások rendszere, majd pedig a választási szabályok farigcsálása mind-mind a kétharmadnak, illetve a sorozatos választási győzelmek miatt a kormánypártoknak kedveznek és megkönnyítik a kétharmados többség újbóli megszerzését. Az alkotmánymódosítások és a „sarkalatos törvények” túlzott politikai célú alkalmazása gyengíti a hatalmi ágak kiegyensúlyozott működését. A törvényhozási folyamat pedig – többek között az egyéni képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslatok miatt – nem biztosít kellően átlátható és érdemi társadalmi egyeztetést.
Azt írják a szerzők, hogy bár történtek lépések a bíróságok függetlenségének erősítése érdekében Magyarországon, továbbra is aggodalomra ad okot a bírák véleménynyilvánítási szabadsága, a fizetések elégtelen indexálása és a politikai befolyás lehetősége. A szöveg azt is részletesen taglalja, hogy
a korrupció elleni küzdelemben az intézményi garanciák és a végrehajtás hatékonysága gyenge.
Ami az emberi jogokat illeti, az Európa Tanács szerint abban sem állunk túl jól. A média tulajdonosi koncentrációja, a testületek kormányközeli szereplőkkel való feltöltése, az állami hirdetések aránytalan elosztása torzítja a nyilvánosságot. A civil társadalom új jogi és intézményi szabályozási keretei korlátozzák a civil szervezetek működését. Az állásfoglalásban
külön kitérnek a Szuverenitásvédelmi Hivatalra, amely felszámolandó, mert veszélyezteti a demokratikus ellenőrzést és a szólásszabadságot.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok: az akadémiai és kulturális autonómiát fenyegetik, valamint hiányzik a megfelelő átláthatóságuk. A gyülekezési jog szigorítása korlátozza a békés tiltakozás lehetőségét. A szövegtervezet felrója azt is, hogy Magyarország ezen kívül nem teljesíti maradéktalanul az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseit sem.
Az Európa Tanács ezek orvoslására a ajánlásokat is megfogalmaz. A legfontosabbak az alábbiak lennének:
- a 2026-os választások után a választási törvény teljes felülvizsgálata széles körű társadalmi és politikai konzultációval.
- A pártfinanszírozás ellenőrzésének függetlenebbé tétele, az átláthatóság növelése.
- Az Alkotmánybíróság és más független intézmények kinevezési mechanizmusainak reformja.
- A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése.
- A közélet átláthatóságáról szóló törvény módosítása a Velencei Bizottság ajánlásai szerint.
The post Az Orbán által felépített rendszert készül darabora szedni az Európa Tanács first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
