Az ember az emlősök között kifejezetten hosszú életű fajnak számít, akár száz évnél tovább is élhetünk. A csoporton belül azonban nem mi vagyunk a rekorderek, ez a cím a grönlandi bálnát illeti meg – írja az IFLScience.
Egyes bizonyítékok alapján ez az állat több mint 200 évig élhet,
ez azt jelenti, hogy jelenleg akadhat olyan példány, amely nagyjából Petőfi Sándorral egy időben született.
A szakemberek különböző, esetenként véletlenszerű adatoknak köszönhetően tudnak becslést adni a faj maximális életkorára. Ezek közé tartozik, hogy 2007-ben alaszkai őslakos vadászok olyan egyedre bukkantak, amelynek testébe egy régi, kőből készült szigonyhegy fúródott. A típus 1885 és 1895 között volt használatban.
Az állatok szemlencséjéből még pontosabb becslést lehet adni, ebben ugyanis megtalálható az aszpartát nevű aminosav, amelynek két változata az élet során előre jelezhető arányban, rétegekben halmozódik fel. Az arány révén ki lehet számolni az adott bálna életkorát.
Egy 1999-es tanulmányban 48 példányt vizsgáltak ezzel a módszerrel. Négy hím 100 évnél idősebbnek, egy pedig 211 évesnek bizonyult.
A grönlandi bálnák szinte egész életüket az északi-sarkvidéki szubarktikus vizekben töltik, és rendkívül jól alkalmazkodtak a fagyos környezethez. Hatalmas, akár közel 19 méter hosszúra és 90 tonnásra megnövő, 50 centiméteres zsírréteggel védett testük megőrzi a hőt.
Mivel nincs hátúszójuk, probléma nélkül haladhatnak a jég alatt. A kék bálnához hasonlóan a faj is sziláscet, a szájában lévő hosszú, fésűszerű lemezekkel szitaként szűri ki az apró táplálékot.
Érdekes ökölszabály, hogy a nagyobb állatok általában hosszabb életűek, mint a kisebbek. Ez paradoxnak tűnhet: azt gondolhatnánk, hogy egy nagyobb testnek több sejtje van, ezért magasabb a genetikai mutációk kockázata, ami növeli a rák esélyét. Ez azonban nem így van.
A grönlandi bálnák hosszú élettartama valószínűleg a CDKN2C nevű gén duplikációjának köszönhető, amely a sejtosztódás leállításához és a programozott sejthalál megakadályozásához kapcsolódik. Az egyetlen hátrány, hogy a gén duplikációja negatív hatással van a hímek termékenységére, mivel befolyásolja a spermiumtermelést és csökkenti a herék méretét.
Más hosszú életű emlősök közé tartoznak az emberek mellett a különböző elefántfajok, amelyek a vadonban akár 70 évig, fogságban még tovább élhetnek. Más cetfélék, például a déli simabálnák is hosszú élettartamúak.
The post Ez a világ leghosszabb életű emlőse first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
