Bár a kormány és a Roszatom kitart a Paks II. projekt mellett, és az uniós bíróság minapi döntése nem tiltja meg a beruházás folytatását, az ugyanakkor komoly bizonytalanságot okoz. A két éve frissített aktuális Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) a következő évtizedek magyar villamosenergia-ellátásának egyik alappilléreként hivatkozik az új Paksi Atomerőműre, de már most vannak arra utaló jelek, hogy az új blokkok nem fognak teljes gőzzel termelni 2030-ban, szemben a NEKT-ben rögzített célokkal. Abban az elméleti esetben, ha az új paksi blokkok mégsem épülnének meg vagy a munkálatok tovább csúsznának, de minden más tényező a NEKT várakozásai szerint alakulna, akkor a minimális exportőri pozíció helyett 2030-ban a 33%-ot közelítené az import aránya a magyar áramellátásban, a 2010-es évek 30% fölötti csúcsait is megdöntve.

Tovább az erdeti cikkre:: Portfolio